Forrás:

freepik.com

A hasmenés önmagában nem betegség, hanem tünet: a szervezet jelzése, hogy valami nincsen rendben, nem működik megfelelően. része a szervezet természetes védelmi reakcióinak, hiszen ily módon próbál megtisztulni a gyulladást okozó baktériumoktól, vírusoktól, parazitáktól, méreganyagoktól, esetleg allergiát kiváltó, túl zsíros vagy erősen fűszerezett ételektől.

• Akut hasmenés: legfeljebb három napig tart, és általában nem jelent nagyobb problémát.
• Krónikus hasmenés: a több mint három napja fennálló hasmenés esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, és javasolt a székletvizsgálat elvégzése. A jelentős tápanyag- és folyadékvesztés miatt ugyanis a vér besűrűsödik, a keringés bármikor összeomolhat. A bélfal gyulladása miatt, a bélrendszerből kiszivárgó mérgek is életveszélyes állapotot idézhetnek elő. Intő adat, hogy a krónikus hasmenés következtében évente több millió ember veszíti el az életét.

A híg széklet közvetlen előidéző oka, hogy a vastagbélben nem megfelelő, illetve nem kielégítő a folyadék  felszívódása, emiatt a széklet nem válik sűrűvé, hanem folyékony marad, és hasmenés jelentkezik.

• Fertőzéses (általában akut) hasmenés: az étellel, esetleg itallal a szervezetbe jutó kórokozók, illetve méreganyagok váltják ki. További tünete a hőemelkedés, esetleg láz, valamint a hányinger és a hasfájás.
• Vírusos hasmenés: amennyiben a fertőzést vírus okozza (gyerekekre különösen a rotavírus jelent veszélyt), általában néhány nap alatt elmúlik, de az immunerősítés és a fokozott folyadékpótlás ilyenkor is erősen ajánlott.
• Bakteriális hasmenés: a fertőzéses hasmenés gyakori előidézői a Salmonella baktériumok, amelyek elsősorban a tojásos ételekkel, illetve a fertőzött vízzel nevelt növényekkel kerülnek a szervezetünkbe. A hasmenés mellett magas lázzal és heves hasfájással jár, a híg széklet sokszor véres és nyálkás. Minden negyedik esetben a Campylobacter baktérium – elsősorban a Campylobacter jejuni és a Campylobacter coli- tehető felelőssé a bélrendszeri fertőzés és ezáltal a hasmenés kialakulásáért. Jellemzően a baromfi, illetve más (mélyhűtött) húsokon és a nyers tejen keresztül terjed, ha viszont 75 fok feletti hő –sütés, főzés– éri, a kórokozó elpusztul. Amennyiben elszaporodnak, kár súlyos és elhúzódó hasmenést okozhatnak a normál bélflóra részét képező E. coli törzsek, amelyek az utazók hasmenésével is összefüggésbe hozhatók.
• Ozmotikus hasmenés: az ozmotikusan aktív, vízben oldható, de nehezen felszívódó anyagok a székletben tartják a vizet. Ilyenkor a bélben annyi víz gyűlik fel, amit a bélbolyhok már nem tudnak felszívni, ezért a folyadék a széklettel távozik. Könnyen kiszáradáshoz vezethet, a koplalás azonban jó eséllyel megszünteti a panaszokat. Előidézője lehet a liszt- és laktózérzékenység, illetve a hasnyálmirigy működési zavara.
• Gyulladás okozta hasmenés: a bél nyálkahártyájának gyulladása miatt termelődő nyálka akadályozza a víz és az elektrolitok felszívódását. Ennek eredménye a rendkívül híg és nyálkás széklet, valamint az erős hasi görcsök.
• Túlzott bélmozgás: amikor a táplálék a fokozott bélmozgások miatt túl gyorsan halad át a bélcsatornán, a benne található folyadék elégtelenül szívódik fel. A széklet feldúsul vízzel, és kialakul a hasmenés.
• Stressz, utazás: az idegesség, a stresszes állapot következményeként hasmenés jelentkezhet. Hosszabb utazáskor –ha nem valamilyen étel a kiváltó ok– ezért fordul elő sokaknál hasmenés.
• Betegségek, működési zavarok: számos betegség tünete lehet a hasmenés. Ezek közül a leggyakoribb a hasnyálmirigy betegségéből adódó enzimhiány, a májelégtelenség, a pajzsmirigy túlműködés, a pajzsmirigyrák, a cukorbetegség és a vastagbéldaganat. Talán nem mindenki tudja, de számos bélbetegség vezethet hasmenés kialakulásához. Ilyen többek között a colitis ulcerosa, azaz a vastagbél heveny gyulladása, melynek okát nem mindig ismerik fel az orvosok. A hasmenés legtöbbször fertőzés után jelentkezik, de egyes gyógyszerek, sőt a stressz is előidézhetik
• Ételmérgezés, allergia: elsősorban akut hasmenést váltanak ki az ételmérgezések, illetve az allergén, a belekben irritációt okozó összetevők. Szintén hasmenés lehet a következménye a túlzott alkoholfogyasztásnak.
• IBS: az irritábilis bél szindróma (IBS) egyik jellemző tünete a krónikus hasmenés, illetve a székrekedés és a hasmenés váltakozása.

Gyakran előfordul, hogy a vízben nem oldható rostokat tartalmazó zöldségek/gyümölcsök (paprika, hagyma, kivi, káposzta) hatására lesz híg a széklet, ezek a rostok ugyanis felgyorsítják salakanyag áthaladását a vastagbélen. Amint abbahagyjuk a fogyasztásukat, a hasmenés rövid időn belül megszűnik. Hasmenéshez vezethet az antibiotikumos kúra is, ilyenkor rendszerint a bélflóra egyensúlyának felbomlása a kiváltó ok.

Ez dönti el a kezelés módját, illetve azt, hogy egyáltalán szükség van-e bármiféle beavatkozásra, hiszen a hasmenés a szervezet öngyógyító reflexe is lehet: hozzájárulhat ahhoz, hogy gyorsabban megszabaduljunk az emésztőrendszert irritáló, vagy egészségünket másképpen veszélyeztető (méreg) anyagoktól.

A rövid ideig tartó, jellemzően étkezés után jelentkező akut hasmenés kezelésének leghatékonyabb módja az egy napos koplalás, majd másnap a kímélő étrend követése (főtt rizs, főtt burgonya, banán, kétszersült), miközben naponta legalább 4-5 liter folyadékot (a víz mellett különösen ajánlott a bélnyugtató kamilla gyógytea) fogyasztunk. A harmadik naptól a puffasztó ételek és citrusféléken kívül bármit ehetünk.

Hasmenés ellen sokat segíthet a 3 dl vízhez kevert 3 kávéskanál bio almaecet, amit az étkezések előtt kortyolva igyunk meg – semlegesíti a bélben kicsapódó mérgeket és megfogja a székletet. Ha a hasmenés enyhébb, jó szolgálatot tehet a vízben oldható rostokat (főleg pektint) tartalmazó sárgarépa, cékla, alma, spenót, zabpehely és birsalma.

Nagyon fontos, hogy krónikus hasmenés esetén keressünk fel orvosunkat, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat, és ennek alapján meghatározza a terápiát. Általánosságban elmondható, hogy a krónikus hasmenés enyhítésének módja a kiváltó okok megszüntetése, a kímélő étrend, a folyadékbevitel jelentős növelése, a gyulladáscsökkentés, valamint a széklet sűrítését elősegítő gyógyszerek és a vízben oldódó rostok szedése.

Forrás:

freepik.com

Hasmenés ellen probiotikumok

A hasmenés, és különösen a krónikus hasmenés szinte mindig összefügg azzal, hogy a bélflóra egyensúlya megbomlik. Ezért ajánlott a probiotikus törzsek pótlása, amivel helyreállítható a bélflórát felépítő, probiotikus baktériumok megfelelő aránya, ezáltal enyhíthető, illetve megszüntethető a hasmenés is. Ahhoz, hogy a probiotikumok kifejthessék a hatásukat, prebiotikumokra is szükség van: ezek tulajdonképpen a  táplálékai a probiotikus baktériumoknak.

Antibiotikum szedése előtt és a kúra közben a Saccharomyces boulardii, rotavírus esetén a Lactobacillus rhamnosus GG és a Lactobacillus reuteri, az idegesség miatt jelentkező hasmenés ellen a Bifidobacterium bifidum és a Lactobacillus acidophilus, a gyulladás miatt jelentkező hasmenés kezelésében a Saccharomyces boulardi baktériumot is magába foglaló probiotikus készítmények segíthetnek, míg az utazók hasmenése enyhítésére a Bifidobacteria bifidum és az S. boulardii jelenti a legjobb megoldást.

Csökkenti a gyulladásos eredetű, illetve a vastagbélben lerakódó mérgek okozta hasmenés kockázatát a méregtelenítő- és béltisztító kúra. A méregtelenítés és a béltisztítás segítségével ugyanis még időben eltávolíthatóak a bélrendszerben lerakódott mérgek és káros salakanyagok, így megelőzhető a gyulladások, valamint az irritációk kialakulása. A megfelelő kúra elvégzésével ráadásul a bélmozgások és a bélflóra egyensúlya is helyreállítható.

Finn kutatók elemezték a probiotikumok hasmenés elleni hatását. Törökországban üdülő turistákkal jegyeztették fel tapasztalataikat a Lactobacillus GG használatával kapcsolatban. Kiderült, hogy a felmérésben részt vevő több mint nyolcszáz nyaralóból azoknál jelentkezett kisebb arányban az utazók hasmenése, akik a probiotikus baktériumot fogyasztották.