A kutatók szerint hárommillió évvel ezelőtt még olyan szőrösek voltunk, mint a majmok. Szőrtüszőnk ma is pont annyi van, amennyi egy csimpánznak. Nem amiatt kell tehát aggódnunk, hogy szőrösek vagyunk, inkább az a kérdés, vajon mikor és miért váltunk meg az ősemberi bundánktól?
Az a szerencsénk, hogy bár a főemlős majmok közeli rokonai vagyunk, a mi szőrtüszőinkből nagyrészt puha, selymes pihék nőnek, s csak bizonyos területeken borítja testünket sűrűbb és erősebb szőr. A kutatóknak azonban nem feltétlenül nyilvánvaló az evolúciós szőrtelenedés oka – írja az Aplus.
Az általános nézet szerint az ember azért ilyen “csupasz”, hogy hőmérsékletét képes legyen szabályozni akkor is, ha Afrikában él, vagy a szavannán, ahová a klímaváltozás és a melegedés után költöztünk. A csupaszabb bőrfelületek emellett abban is segítenek, hogy könnyebben izzadjunk, és könnyebben észrevegyük, ha paraziták, rovarok támadnak meg.
A DNews szakértői emellett magyarázatot találtak arra, hogy miért nő erősebb szőr a lágyék és a hónalj területén.
A kutatók szerint kettős feladatot lát el: az érzékeny területek védelmet kapnak a sérüléektől vagy az erős napsugárzástól, és az illatanyagokat is vezetik. Egyes tudósok szerint a férfiak hónaljának szagát a nők tudat alatt összekapcsolják az erősebb immunrendszerrel. Más kutatók szerint a szőr mutatja meg, hogy az adott tinédzser mikor érett arra, hogy utódokat hozzon létre. Egyes feltételezések szerint a férfiak pedig azért szőrösebbek, mert a nőknek ez tetszik. Minél szőrösebb egy férfi, azt feltételezzük, hogy annál több férfihormon van szervezetében, azaz kiváló biológiai apa lehet.
