Valószínűleg közületek is sokan fontosnak tartják a beismerés erejét. Azt tanították nektek, hogy a bűneitek bevallása kulcsfontosságú a tisztább lelkiismeret és a jobb jövő érdekében. De a beismerés önmagában elősegíti a viselkedés változását?
Bárkivel előfordul, hogy megszegi a diétát. De be is valljátok bűnötöket? Éreztek bűntudatot?
A Mind Bodygreen számolt be egy tanulmányról, mely azt sugallja, hogy a vallomás önmagában nem határozza meg, hogy egy személy ténylegesen megváltozik-e, de a bűntudat igen. Bár a vallomás különböző vallási hagyományokhoz kötődik, a közösségi médiában is egyre gyakoribbá vált a saját hiányosságaink feltárása.
A bűn bevallásához az első lépcsőfok az, hogy beismerjétek, hogy hibáztatok, rosszul cselekedtetek.
A kísérlet résztvevőinek az egészséges és az egészségtelen ételek közül kellett választaniuk, és a csoport egyik felének vallomást kellett tennie arról, ha az egészségtelent választotta. Azok a személyek, akik vallomást tettek, és eléggé bűnösnek érezték magukat az egészségtelen választásukban, nagyobb valószínűséggel gyakoroltak több önuralmat utána, egészségesebb választásokat hoztak a jelenben. De azok, akik beismerték, de nem érezték bűnösnek magukat attól, hogy mit tettek, nagyobb valószínűséggel hoztak még negatívabb döntéseket.
Tehát a vallomások értelmetlenek a bűnbánat nélkül.
Ha elismeritek, hogy mit tettetek, és valóban bűnösnek érzitek magatokat, az a jövőben jobb viselkedést eredményez. De ha bevalljátok a tetteiteket anélkül, hogy bűntudatot éreznétek, az elősegíti a további visszaesést.
