Először is tisztázzuk, mit nevezünk cisztának: a szervezetben bárhol megjelenő, folyadékkal vagy gázzal teli hólyagot, ami vagy okoz panaszokat, vagy – még – nem. A kötőszövetes tokkal körülvett zsákot az orvosok tömlőnek nevezik, és tényleg bárhol megjelenhet: a bőrben, az agyban, a belső szervekben, a leggyakrabban mégis a mellünkben és a petefészkünkben találkozunk vele. Nagy részük jóindulatú elváltozás, amit az orvosok akkor távolítanak el, ha nyomja a környező szöveteket, vagy a későbbiekben problémákat okozhat.

A cisztát nagyon gyakran összekeverik a rákos daganattal. Persze tegyük hozzá, hogy a ciszták, bár alapvetően jóindulatúak, sajnos lehetnek rosszindulatúak is, és időnként bizony a rák előfutáraként jelennek meg, de, és ezt szögezzük le, az orvos által cisztának titulált tömlő csak ciszta, és nem tumor. Ez a kétfajta szövet teljesen eltér egymástól, még akkor is, ha a ciszta belsejében esetleg rákos folyamatok indultak el. Ahhoz, hogy a cisztánkról kiderüljön, ártalmas-e ránk nézve, szövetmintát vesznek belőle, azaz az alapos ultrahangvizsgálatok után biopsziát végeznek.

A legtöbb esetben a mellben vagy a hasban található csomó, amiről reszketve gondoljuk, hogy tumor, cisztának bizonyul, mi pedig fellélegezhetünk. Ezzel azonban még nem biztos, hogy véget is ért a kaland, mert a petefészekciszta például nagy károkat is okozhat. Hormonális változások, zavarok esetén gyakran alakul ki, vérzészavarokat, fájdalmat okozhat, nehezítheti a teherbe esést. Ha több cisztát is találtak, a vérünkből egyértelműen kiderült, hogy hormonális gondjaink vannak, és a pajzsmirigyértékeink sem megfelelők, valószínűleg policisztás ovárium szindrómánk, azaz PCOS-unk van, ami ugyan hosszadalmasabb kezelést igényelhet, és ideiglenesen meddővé is tehet, de ma már sokféle módon lehet csökkenteni a tüneteit. Ciszták képződésével járhat a másik félt nőgyógyászati betegség, az endometriózis is, de ezt az orvos hamar ki tudja zárni.

Ha érdekel a cikk folytatása nézzétek meg itt!

Forrás:

iStock