Mivel az én módszerem általában arra korlátozódik, hogy inspirálódásképpen megnézek egy-két Szívek szállodája részt (mégiscsak újságíró vagyok, Rory pedig egészen az utolsó négy részig óriási példakép volt), nekiálltam guglizni, összeírtam a hat legígéretesebbnek tűnő kreativitásnövelő tippet, és naponta kipróbáltam egyet-egyet. Bár volt, ami sokat segített, azért a napi 8 óra robot után arra már nem volt inspirációm, hogy még a szabadidőmben is írjak – pedig azt reméltem az ötletektől, hogy végre belekezdhetek az évek óta halogatott regényembe.

Jó dolog a gépelés, és ha az ember lánya tud gépírni, akkor sokkal gyorsabb is, mint a kézírás. Csakhogy több kutatás kimutatta már, hogy a kézírás rengeteget segít a kreativitás előhívásában: az agyunk olyan területén nő meg közben az aktivitás, amely hasonlít a meditáció közben rögzített agyi aktivitáshoz. Az olyan repetitív kézmozgások ráadásul, mint amilyeneket írás közben végzünk, segítenek az agyunk nyelvért, gondolkodásért és munkamemóriáért felelős területének munkájában. Hogy ez mit jelent gyakorlatban?

Én már középiskolában is úgy tanultam, hogy kijegyzeteltem mindent, aztán színes filcekkel kicicomáztam a jegyzeteket, így a módszer maga nem volt új. A kulcsszavas jegyzetelés most is sokat segített abban, hogy átlássam a megírandó cikk egészét, és kicsit összeszedettebb anyagot adjak le, mintha csak nekiálltam volna a laptopomon lepötyögni a szöveget. Ezen kívül van abban valami, ha látjuk a saját (remélhetőleg olvasható) kézírásunkat papíron – van fizikai nyoma is a munkánknak.

Alapvetően nagyon összeszedetlen ember vagyok, ezért kifejezetten szükségem van listákra, amiken leírom, hogy mit kell csinálnom aznap. Ha nem így tenném, a dolgaim felét elfelejteném, a másik felét meg rosszul vagy rossz időpontra csinálnám meg. Szerencsére kutatások bebizonyították, hogy a listaírás jót tehet a kreativitásunknak, mert rengeteg helyet szabadít fel az agyunkban – ha leírjuk a teendőket, nem kell már foglalkoznunk velük, és nem kell őket az agyunkban tartani.

Forrás:

Unsplash

Persze nem csak teendői listákról van itt szó – bármi, ami a kreativitásunk tárgyával kapcsolatos, jó lehet. Én neveket és tulajdonságokat kezdtem listázni, a munkahelyen pedig maradtam a feladataim összegzésénél. Annyi biztos, hogy sokkal nagyobb motivációm volt elvégezni a teendőket, ha láttam őket leírva, és elképesztő jó érzés volt kipipálgatni egyet-egyet, ezért úgy éreztem, hogy hatékony vagyok, és ezzel együtt megjött a kreativitás is. Ezt a tippet mindenképpen ajánlom mindenkinek, ha másért nem, legalább azért, mert nagyon hasznos a munka közben is.

Nincs többé elfelejtett feladat! – Letölthető munkaszervező káoszkirálylányoknak

Ti vagytok a káosz királynői, vagyis folyton megfeledkeztek fontos határidőkről, találkozókról és telefonszámokról? Hiába az online naptár, az emlékeztetők hada… Jó hírem van: nincs többé lekésett meeting vagy elfelejtett fodrász! Töltsétek le grafikusunk, Cséfalvay Fanny által készített szupercsinos munkaszervezőt! Amellett, hogy folyton szem előtt lehet, szépen dekorálja a szobátok falát. A grafikáért kattintsatok IDE! 

Nagy boldogsággal olvastam arról a kutatásról, hogy az edzés kreatívabbá tesz minket, mert nagyon szeretek mozogni, úgyhogy úgy gondoltam, ez lesz a nekem való nap. A kutatás szerint a mozgás segít abban, hogy új ötletekkel álljunk elő, és a képzelőerőnk is fejlődhet. El is mentem egy izzasztó crossfit órára, de mire hazaértem, nemhogy dolgozni vagy írni, de létezni sem volt erőm, sem kedvem. Valószínűleg egyébként rosszul választottam meg a mozgásformát: úgy sejtem, hogy a monotonabb, inkább kardió edzésekre vonatkozhat a kreatív dömping, mivel akkor van időnk egy kicsit magunkba fordulni, és gondolkodni új ötleteken. De nulla fok körüli hőmérsékletben nem voltam hajlandó elmenni futni, az edzőtermi gépeket pedig nem szeretem – úgyhogy ezt a próbát egy nagy kudarcként könyvelhetjük el.

Úgy tűnik, hogy lassan minden problémánkra elegendő öt perc séta a friss levegőn: ha stresszesek vagyunk, ha fárad a szemünk, ha hátproblémáink vannak az ülőmunkától – most pedig akkor is, ha kreativitásra vágyunk. A referencia nem rossz: Stephen King minden egyes nap kilométereket sétált a természetben, és saját elmondása szerint ez rengeteget segített a munkájában. Szerencsére a munkahelyem közvetlen közelében van egy apró park, így én is ki tudtam próbálni egy gyors séta pozitív előnyeit – és abszolút bevált a dolog!

Ráadásul ez tényleg az egészségünknek is jót tesz, úgyhogy dupla pontot kap tőlem a kreativitást segítő gyakorlatok közül.

Nemrég jelent meg egy kutatás arról, hogy a kávézók háttérzaja kifejezetten jót tesz az ember kreativitásának és hatékonyságának – nem véletlen, hogy sokszor látunk kávézókban dolgozni öltönyös vagy kiskosztümös férfiakat és nőket. Erre a tippre voltam a legkíváncsibb, mivel gyűlölöm, ha beszélnek hozzám, miközben dolgozom (pláne ha suttognak mellettem), úgyhogy azt hittem, hogy kifejezetten zavarni fog a háttérzaj, de nem így történt: egy óra alatt kétszer annyi munkát tudtam elvégezni, mint egyébként szoktam. Persze ez inkább hatékonyság, mintsem kreativitás, de lényeg a lényeg: jól tudtam dolgozni kávézóban, és még a kávé is nagyon finom volt.

Forrás:

Unsplash

Ez volt a legfurcsább tipp, amit a neten olvastam a kreativitással kapcsolatban: annyi az egész, hogy ha megakadunk valamiben, akkor gondoljunk időben vagy térben tőlünk messze álló dolgokra. Nem vagyok benne biztos, hogy jól csináltam mindent, de amikor kicsit lejjebb hagyott a munka iránti lelkesedésem, elképzeltem, ahogy a jövőben nagyon sikeres újságíró vagyok – és bevált a trükk! Ha arra gondoltam, hogy ez a munka hozzásegít ahhoz, hogy egyszer eljussak oda, ahová szeretnék, akkor rögtön nagyobb kedvem és lelkesedésem volt megcsinálni a feladataimat. Persze lehet, hogy a tipp egyáltalán nem is erről szólt, és én inkább vizualizáltam, mint kreativitást vonzottam, de a lényeg, hogy működött a dolog!

Ennek ellenére egyáltalán nem ez volt a kedvenc tippem: számomra a séta és a kávézós munkavégzés volt az, ami a legjobban bejött.