Nincs is annál jobb program, mint a nap végeztével, munka után meginni egy finom kávét, teát, vagy enni egy ínycsiklandó süteményt egy csendes, hangulatos helyen. Ha a kikapcsolódás mellett még egy másik városba is elröpít bennünket egy hely szelleme, az pedig egészen varázslatos. A napokban két ilyen helyet is megismertem, és – a tulajdonosok tekintetében – két olyan fiatal nőt, akik álmukat megvalósítva hoztak el nekünk egy csipet párizsi életérzést és a londoni tearoomok hangulatát. Mi kifaggattuk a tulajdonosokat, ti pedig ismerjétek meg őket!
Számtalan közös pontot találtam a tulajdonosnők és teázójuk/kávézójuk között, miközben merőben ellentétei is egymásnak. Egy helyen születtek, mindkettőjük beleszeretett egy városba, mindkettőjüknek volt egy álma, amit sikerült egy évvel ezelőtt megvalósítaniuk. Mindkét helyen érezhető a tulajdonosok személyisége, a kezük munkája, a vintage iránti szeretetük – még ha kicsit máshogyan is. Mindketten szívüket-lelküket beleteszik megvalósult álmukba, egyikük sem enged abból, hogy ne magukat adják, hogy valamit másképp csináljanak csak azért, hogy másoknak megfeleljenek, vagy hogy ezzel több vendéget szerezzenek. Ők ilyenek, és mi pontosan ezt imádjuk bennük! Ismerjétek meg most ti is őket!
Egy szendvics mind fölött: smørrebrød – amit nem lehet nem imádni
A szendvicseket mindenki szereti, legyen az hideg vagy meleg, nyitott vagy csukott változat. A „lezáratlan” verziók – amikor egy kenyérszeleten különböző feltétek szerepelnek anélkül, hogy egy újabb kenyérszelettel takarjuk be őket – számunka ugyan nem újdonságok, hiszen naponta esszük őket reggelire vagy vacsorára. Na de azokat a dán szendvicseket is ismeritek, amelyek smørrebrød névre hallgatnak, és jól megpakolva, akár ebédre is ehetjük őket?
Café Flore matin et soir
Flore, azaz az üzlet tulajdonosa, Tóth Flóra Emese évekkel ezelőtt beleszeretett Párizsba. Valamivel később – amikor kiderült, hogy egy hely megüresedett, ahol megvalósíthatná az álmát – lecsapott a lehetőségre, és Varga Judit, a Juditu blog szerzőjének segítségével létrehozta francia ihletésű kávézóját.
Honnan jött az ötlet, hogy kávézót nyiss?
Kamaszkorom óta rajongok Párizsért, imádom a francia kávézókat. Akkor tizenévesen Párizsban szerettem volna divattervezést tanulni, ez végül nem valósult meg, de a Párizs iránti rajongás azóta is kísér az utamon. Tavaly januárban szereztem róla tudomást, hogy ezt a helyiséget meg lehet szerezni, akkor döntöttem el, hogy most vagy soha.
Mivel foglalkoztál, mielőtt belevágtál?
Andragógusi, szociológusi és PR-tanácsadói diplomám van. A kávézó előtt egyéni vállalkozóként marketing-tanácsadással foglalkoztam.
Miért pont Párizs?
Ez szerelem! Nem lehet megmagyarázni! Az a város vibrál! A divat, az ételek, a kiállítások, reggel leugrani egy bagettért… Egyszerűen imádom!
Miben változott az életed, mióta megnyitottatok?
Az életem gyökeresen megváltozott. 0–24 órában felelősséggel tartozom a kávézóért, sokkal több lett a munkám, vannak munkatársaim, emberek, akikért felelősséggel tartozom, de közben rengeteg visszajelzést kapok, ami csodálatos, és óriási kiváltság…
…hogy az álmom megvalósításáért dolgozhatok mindennap.
Van segítséged?
Persze, amiben tud, segít a párom, a családom, és van a kávézóban egy kis csapatom is. Manger Alexandra cukrász, Széles Zsolt és Mózer Szandra baristák, felszolgálók.
A szuper csapatnak köszönhetően pedig számtalan finomság közül választhattok! Üljetek be reggelizni, ebédelni vagy akár vacsorázni, egy jó tarte tatin-re, omlettra, croque monsieur-re, croque madame-ra, vagy saját fejlesztésű croque mademoiselle-jükre, ami kenyér helyett kaláccsal készül.
Ha arra jártok, ne hagyjátok ki ezt a bájos kis helyet – ahol most a karácsonynak köszönhetően ráadásul Flóráék ünnepi Diótörő-s díszbe öltöztették az enteriőrt!
Friss, természetes, egészséges és változatos – leteszteltük az Oh My Greent!
A napokban ellátogattunk a nemrégiben nyílt és kissé talán megosztó Oh My Greenbe, hogy a saját szemünkkel lássuk, illetve minden érzékszervünkkel letesztelhessük. A kicsivel több mint egy hónapja nyílt egészséges „reggelizőhely” eddig kapott hideget, meleget, habár a mérleg nyelve még így is a pozitív oldalra dől, kíváncsivá tett, vajon mi is tudunk-e még rátenni egy lapáttal. Merthogy persze nem olcsó, de az egészséges ételek sokszor eleve nem azok, na meg sokak szerint nem is igazán finomak… Utánajártunk!
Cydonia Tearoom & Vintage
A tulajdonosok: Viola, azaz Viola von Cydonia és édesanyja Cserkúti Ildikó, akik az Angliára jellemző teázók hangulatát hozták el Budapestre, egy igazán meghitt tearoom formájában, ami persze sokkal több egy hagyományos teázónál. A Cydonia egyben vintage-boltocska is. Mindent ők ketten találtak ki és gyűjtöttek össze, ami az üzlet berendezése mellett az eladásra szánt holmikra is igaz. Violát is kifaggattam varázslatos kis helyükről…
Honnan jött az ötlet, hogy kávézót nyiss, illetve nyissatok?
Gyermekkorom óta álmodoztunk édesanyámmal, hogy egyszer majd nyitunk egy butikot, ahol régiségeket, ruhákat és házi sütiket árulunk majd.
Mivel foglalkoztál, mielőtt belevágtál?
Londonban voltam cukrász és üzletvezető, utána hazajöttem, és 4 évig vittük a Cydonia Vintage üzletet a Hajós utcában édesanyámmal.
Miért pont Anglia?
Anglia a második otthonom, családom és barátaim is vannak kint, sokat látogatom őket. Éltem Londonban, angol civilizációt tanultam, nagyon inspirál minket a brit kultúra és gasztronómia, persze a hazai ízeket sem hanyagoljuk.
Miben változott az életed, mióta megnyitottatok?
Rengeteg új barátot szereztünk, nagyon szeretünk így élni. Minden kreatív ötletünket megvalósíthatjuk, akár süteményben, akár dekorációban. Az ékszerdobozimázst próbáljuk elkerülni, sok úriember jár hozzánk, így alakítjuk az enteriőrt, hogy ne legyen túl feminin vagy cuki.
Van segítségetek?
Édesanyámmal együtt csinálunk mindent, persze család és barátok nélkül nem lenne Cydonia.
Ez pedig egyértelműen ki is derült, ahogy bettoppantunk az üzletbe! A süteményeket és egyéb finomságokat is ők maguk – helyben – készítik. A tradicionális angol teák egyenesen Sussexből érkeznek hozzájuk. Ti pedig érkezzetek a nap bármely szakában, bárhonnan is, abban biztos vagyok, hogy jól fogjátok magatokat érezni ezen a helyen, Viola és édesanyja társaságában.
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
