A kiscicákat mindenki szereti, cukik, kicsik, szóval KELL! Ez az érzés csak fokozódik, ha az interneten oly népszerű macskás videók egyikében meglátunk és megszeretünk egy bizonyos fajtát. Velem pontosan ez történt. Kiskorom óta rajongok a macskákért, egy éve pedig különös szerelem alakult ki az egyik fajta iránt. Elhatároztam, egyszer lesz fajtatiszta cicusom. Böngésztem a neten, gondoltam, felkészülök, tájékozódom. Elakadtam.
A legelső találat egy apróhirdetéssel foglalkozó oldal linkje volt, ahol az általam áhított cicát 50 ezer forintért kínálták. Nem tudtam pontosan „hogyérvan” egy fajtatiszta macska, de a már említett ár gyanúsan alacsony volt. Kerestem hát tovább. XY kennel, ZZS kennel, a legtöbb 5 éve nem frissített tartalmakkal. Ennél a pontnál jöttem rá, hogy lehetetlen lesz eligazodnom a fajtatiszta macskák világában.
Hagyján, hogy olyan kennelt nem találtam, ahol az általam áhított cicust tenyésztik, de egy valid(nak tűnő) tenyészetet sem sodort elém az internet, és a szaporító-tenyésztő közötti –általam akkor még nem ismert – különbséget nem is említettem.
Megannyi kérdés fogalmazódott meg bennem, mihez kezdjek, mit kell tudnom, ha fajtatiszta cicát szeretnék.
Szerencsére a sors nem hagyta, hogy elvesszek a cicavilágban, Szikszai Réka, a Born To Be Kind bengálikennel tulajdonosa segített eligazodnom.
A legfontosabb, amire Réka felhívta a figyelmemet, hogy ha fajtatisztát cicát szeretnénk, alaposan tájékozódnunk kell a fajta sajátosságairól, igényeiről, ezeket pedig összevetni a saját lehetőségeinkkel. Ha az elhatározás és a fajtaismeret megvan, kezdődhet a kennelkeresés.
A legelső akadály
Ahogy vázoltam: nem tudom, mikor kattintok egy normális, rendes tenyészet oldalára, honnan tudhatom a netes felület alapján, hogy jó helyen járok? „Az, hogy külső jegyei alapján fajtatiszta-e a cica, még egy laikus számára is látható – mondja Réka, aki mielőtt profi tenyésztő lett, maga is találkozott hamis és pontatlan hirdetésekkel.
– Kezdetben én is a neten nézelődtem, bár akkor még nagyon gyerekcipőben járt a tenyészetek netes felületen való hirdetése. Ennek most már majdnem hét éve. Rengeteg fals hirdetés volt, csak az előlegre utaztak, látszott, hogy a képek sem valódiak, nem a cica felmenőivel hirdettek, fordítóval írták a szövegét: cica van, fiú-lány! Az elérhető információk ritkák voltak, és ezek is angol nyelven voltak elérhetőek, így én azokból tanultam. Mára már sokkal egyszerűbben tájékozódhat az ember, és a fajtatiszta cicákkal, kutyákkal is többet foglalkoznak itthon is, elindult egy hullám, egy kezdeményezés, de ez még mindig elég kezdetleges…”
Ahogy mondja, ez akkor fog változni, ha a gazdik és a tenyésztők hozzáállása is változik, a gazdiknak egyértelmű lesz, hogy a minőségnek ára van, a tenyésztők pedig belátják, hogy az információk átadása, a tájékoztatás és az átláthatóság mindannyiunk közös érdeke.
Réka már első tenyészcicáját is külföldön vásárolta, ő Mira, egy svéd vérvonalú hó mink színű bengáli. Nyugi, itthon is találtok már szép számmal normális tenyészetet, akár a Facebookon is. Hogy elinduljatok a gazdivá válás rögös útján, mindenképp kapcsolatba kell hogy lépjetek a kennellel, szóval keressétek e-mailben, telefonon és egyéb netes felületen a tenyésztőt, egy profi szakembernek nincs takargatnivalója. Ezzel pedig el is érkeztünk a legfontosabb tisztázandó kérdéshez…
Ki a tisztességes tenyésztő, és ki a szaporító?
A szaporítónak egy a lényeg: a lehető leghamarabb elvigyék tőle a cicákat, minél vonzóbb áron – nincs mit szépíteni, ebből akar megélni. Számára nem az állat jóléte, a fajta nemesítése a fontos. Ha letettük a pénzt, már vihetjük is az állatot, nem köt szerződést, az sem érdekli, hová kerül a cica.
Van, hogy 6 hetesen odaadja a kiscicát – nagyjából ekkor állnak át önálló étkezésre az anyatej mellett –, mivel az ezt követő etetési, oltási (8-9 hetes korban van az első oltás) és egyéb költségeket ő már nem akarja vállalni.
Rékától megtudtam, hogy náluk 13-14 hét, és ivartalanítás után mehetnek a gazdihoz a kedvencek, de hivatalosan 12 hetes korukig a tenyésztőnél, a mamával, az alomtársaikkal, fajtársaikkal van a helyük, ekkorra tudatosul bennük, „hogy ők macskák”, megtanulják, hogyan kell cicaként viselkedniük. Súlyos szocializációs hiányosságok jelentkezhetnek a cicánál, ha hamarabb elkerül.
Dorombolós hétköznapok? Ó, bárcsak! – ilyen az élet a valóságban egy macskával!
Pár hónapja egy szőrgombóccal bővült a kis családunk. Azóta a szerkesztőségben mindennap téma a cicám, és volt olyan hét, amikor naponta Insta-képeket követeltek a csajok.
Erről mesélek most nektek, olvassatok tovább, és nézegessetek cuki képeket!
„Megtanulják, hol vannak a határok, amiket be kell tartaniuk, ekkor kezdenek szobatiszták lenni, kapcsolatokat kialakítani, elsősorban a fajtársaikkal, mamájukkal, testvéreikkel, majd az emberekkel – először nyilván azzal, aki a mamához a legközelebb áll.
Ha bármelyik dolog kimarad szakavatatlanság vagy korai elszakítás miatt, akkor az nem elősegíti a gazdihoz való kötődést és a boldog cicalétet, hanem épp ellenkezőleg, nem lesz mire építkezni, ha kimaradnak az alapok. (Tartózkodó, félénk vagy vad cica, rossz szokások, bútorok szétkaparása, mellépisilés, viselkedési problémák stb.)”
A szaporító törzskönyv, oltások és a szűréseket igazolandó papír nélkül is odaadja a cicát. Továbbá az is gyanakvásra adhat okot, hogy ha elmegyünk látogatóba, de a kennel nem tiszta, kellemetlen szag terjeng, nincs elég hely a cicáknak, és látszólag sem boldogok az állatok. (Ha be sem enged magához, mert parkolóban stb. adja át a cicát, az meg pláne.)
A tenyésztő ezzel szemben elkötelezett a cicái, a fajta iránt. A legfontosabb számára a cicák jólléte, egészsége. Az egész állománya rendszeresen szűrve és oltva van – ezeket természetesen papírokkal is tudja igazolni. Fontos számára, hogy kinek adja el a cicáit, alaposan megismeri a leendő gazdikat.
Nem mindenki kaphat cicát!
– mondja Réka nagyon határozottan. Egy tenyésztő részéről az adás-vétel az ismerkedéssel kezdődik. Kikérdezi a gazdit, hogy hová, milyen körülmények közé kerül a cicus. Van, hogy a tenyésztő és a leendő gazdi elképzelései nem passzolnak, pusztán azért, mert más elképzeléseik vannak az állattartásról.
Egy profi tenyésztő és a gazdi között szerződés köttetik, amiben mindkét fél joga részletesen rögzítve van. Ez egy hivatalos dokumentum, ami többek között hosszú távú genetikai és rövid távú teljes körű garanciát is tartalmaz. Ahogy Réka fogalmaz:
Szerződés kell, de ha jó a 'gazdiszűrés', ez csak formaság!
Az adott szó és az őszinteség, esetenként kialakuló barátság ezerszer többet ér! A gazdi és a tenyésztő nem üzletfelek csupán, hanem partnerek.”
Egy tisztességes tenyésztőnél kétévente maximum három alom születhet egy nősténytől. (Az egyesületi szabályzat szerint – általában ezt minden egyesület osztja – ez alól csak egészségügyi esetben van kivétel.) Így a fél év várakozási idő egy cicára teljesen átlagos. Minél konkrétabb az elképzelésünk a kölyökről, a színéről, a mintájáról, minőségéről, a szülőpárról vagy a kölyök természetéről, annál hosszabb a várakozási idő.
Egy tenyésztőnél az is természetes, hogy az újszülött kiscicákat az előjegyzett gazdik látogathatják, tehát nem akkor látják először a cicust, amikor hazaviszik. A tenyésztő-gazdi kapcsolat akkor sem ér véget, ha a cicus az új otthonába kerül. Réka például egy zárt Facebook-csoportot hozott létre, ahol a gazdikkal tartja a kapcsolatot.
Mennyibe kerül egy fajtatiszta macska, és hol tartsuk a kis kedvencet?
Rékától megtudom, hogy ezt a fajta és természetesen a kölykök minősége határozza meg. A született kölyköknek – ha tenyésztő profi – jobbnak, de legalább olyan minőségűnek kell lenniük, mint a szüleiknek.
100 000 forint alatt nincs (semmilyen) fajtatiszta macska, akik elsősorban szobacicák.
Érdemes javasolni a gazdiknak, hogy esetleg sétáltassák, kivigyék őket a szabadba, csak és kizárólag felügyelet mellett.” Rékának van olyan gazdija, aki a macsek kedvéért cicabiztossá alakította a kertjét, ez azt jelenti, hogy a kis kedvenc nem tud kimenni, külsős cica pedig nem tud bejutni.
Lógó fülű és hibrid: így néznek ki a világ legdrágább cicafajtái
Nem újdonság, hogy néhány kutyafajtáért kész vagyonokat kérnek el a tenyésztők, de gondoltátok volna, hogy ez sokszor a macskáknál sincs másképp? A Pet360 összegyűjtötte azokat a különleges cicákat, amik nemcsak szépségükkel, hanem borsos árukkal is felhívják magukra a figyelmet! Kitaláljátok, mennyibe kerül a legdrágább macskafajta?
A cikk folytatása ITT jön!
Természetesen egy fajtacicánál az a veszély is fennáll, hogy ellopják, de amikor egy tisztességes tenyészetből származó macska kikerül egy külső közegbe, ahol mindenféle cicák mozognak, nem garancia, hogy a cseppfertőzéssel terjedő betegségek elkerülik őt. Ezek a betegségek egyébként a nem fajtatiszta cicákra éppúgy érvényesek, csak őket sajnos könnyebben pótolhatónak vélik még ma is az emberek, ami Réka szerint teljesen hibás gondolat.
Az a biztonságos, ha szűrve van a cicánk.
Ha tenyésztőtől van, akkor szűrve kell hogy legyen legalább az alap fertőző betegségekre, FIV – macska-AIDS, FeLV – macskaleukózis, FIP/FeCoV – macska-koronavírusfertőzés, melyből a fertőző hashártyagyulladás alakulhat ki, ezek mindegyike halálos, jelenleg hatékony, 100%-an védő oltás nincs ellene, ezenfelül vannak a fajtát érintő genetikai problémák, ez fajtánként más és más, erről érdemes kikérdezni a tenyésztőt, majd leellenőrizni a hallottakat.”
Born to be Kind (Bengal Cattery)
„Ha fajtatiszta és valóban egészséges kiscicára vágytok, akkor tiszteljétek meg a kis lény életét és a saját nyugalmatokat azzal, hogy megfelelő időt, energiát és pénzt szántok az új jövevényre. Ha pedig nem tehetitek meg, hogy megvegyetek egy fajtatiszta cicát (bár a cica vételára töredéke mindannak a költségnek, amit rá kell majd költeni, már az alapfelszerelés és az ellátás kapcsán is), akkor forduljatok bizalommal macskamenhelyekhez, alapítványokhoz, és mentsetek meg egy kis életet azzal, hogy befogadjátok őt az utcáról.” – Szikszai Réka/Born to be Kind
