Én már csak tudom, nekem is ikertestvérem van. És ki merem jelenteni, ennél talán nem is lehetnénk különbözőbbek, már ami a külsőt illeti. De tényleg! Képzeljétek el a szituációt, amikor az ikerpár egyik tagja egy magas, szőke, kék szemű lány. És akkor én mégis mit szóljak a kusza göndör fürtjeimmel, barna szememmel és maximum 162 centiméteremmel?

Szóval nem csodálkozom nagyon, ha fura, hitetlenkedő pillantásokat kapunk, hogyha eláruljuk, bizony nem csak nagyon jó barátnők vagyunk. De azért higgyétek el, van pár nagyon vicces dolog, amit ilyenkor kérdeznek az emberek, És ezeken, ha mást nem is, egy jót nevetni mindig lehet:

Nem, csak gondoltuk, milyen jó poén azt mondani, hogy ikrek vagyunk…

Igazatok van, akkor biztos véletlen, hogy csak 10 perc van közöttünk, és ugyanazok a szüleink.

És ennek tipikus változata: ha mondok egy viccet, a testvéred is nevet? Haha.

Hát, néha azért nem lenne rossz, de sajnos a gondolatolvasás meg a testvéri kapcsolat két nagyon is különböző dolog!

Ne már, most komolyan?

A kedvenc kérdésem, de tényleg.

Mert tudjátok, az a helyzet, hogy akinek ikertestvére van, el sem tudja máshogy képzelni az életét. Mindig van egy ember, akire számíthattok, aki ott van mellettetek jóban-rosszban, és persze a legnagyobb hülyeségekben is támogat. Olyan, mint egy barátnő, de valahogy mégis több. Egy életre szól.

És persze van, hogy néha a hátunk közepére se kívánjuk a másikat. Arról nem is beszélve, amikor összekevernek (igen, még minket is…), vagy úgy utalnak ránk, mintha egy személy lennénk.