A Facebooknak legalább annyi előnye van, mint hátránya. Persze sokkal egyszerűbb tartani a kapcsolatot a barátokkal, hiszen egész nap tudtok csetelni, pontosan képben vagytok arról, mi a helyzet a régi osztálytársakkal, a kezdőlap tele van hírekkel, és még munkát is tudtok itt találni. De – merthogy mindig van de – ugyanennyire meg is nehezíti a helyzetünket.

Azt már tudjuk, hogy a Facebook egyre gyakoribb válóok lett, sokkal több emiatt a féltékenykedés, és észre sem vesszük, hogy a fél napunkat elcsesztük azzal, hogy frissítgettük a kezdőlapot a semmiért. De mégsem tudjuk törölni magunkat, mert mindenki fenn van, és félünk, hogy lemaradunk valamiről. Ezek az emberek viszont megtették, és cseppet sem bánják.

Ezért nem beszélnek a boldog párok a kapcsolatukról a Facebookon

Pár napja összefutottam egy rég nem látott ismerősömmel, és a szokásos körök lefutása után megkérdezte, hogy együtt vagyunk-e még a párommal, mert mostanában nem lát új, közös képet a Facebookon. ???

A cikk folytatását ITT találjátok.

„Folyton összehasonlítottam az életemet az ismerőseimével, ez pedig nem vezet máshoz, csak elkeseredéshez.”

„Egyszer kirúgtak az egyik munkahelyemről, mert a Facebook-oldalamon megosztottam a politikai nézeteimet, és ezt meglátták. Akkor eldöntöttem, hogy nincs szükségem többé erre.”

„Túl sok ember használja a Facebookot arra, hogy kiteregesse rajta a szennyest, mindenki szeme előtt. Engem nem érdekel mások személyes problémája, és szerintem senkit sem, úgyhogy viszlát, Facebook!”

„Mindennap csekkoltam a saját oldalamat ébredés után, a vége pedig az lett, hogy csalódtam magamban. Úgyhogy adtam a dolognak egy háromnapos haladékot. Ha ez idő alatt nem látok hasznos információt az oldalon, letörlöm magam. Ezek után nem volt nehéz meghozni a döntést.”

„Egyszer csak észrevettem, hogy az egész napomat a telefonom bámulásával töltöttem. Abba is hagytam a dolgot teljesen.”

Forrás:

iStock.com

„Egy régi iskolai ’barát’ folyton nyafogott a Facebookon arról, hogy a gyerekei mennyire rosszak, ami nem csoda, tekintve, hogy több időt töltött online, mint velük. Ekkor döntöttem el, hogy azok az emberek, akik tényleg kedvelnek, megtalálnak máshogy is. A vicces, hogy tényleg meg is oldottuk ezt Facebook nélkül.”

„Borzalmas szakításon mentem át, miután rájöttem, hogy az akkori pasim megcsalt több nővel is. Hónapokon át kínoztam magam azzal, hogy neten ellenőrizgettem ezeket a lányokat, és csak rosszabbul éreztem magam. Rájöttem, hogy ha tovább szeretnék lépni, nem hasonlítgathatom magam hozzájuk, és töröltem a Facebookot. Néhány hónappal később gondoltam arra, hogy visszaregisztrálok, de igazából annyira mégsem hiányzott a dolog.”

„Ismeritek azt az érzést, amikor odamentek a hűtőhöz, van-e bent finom kaja, majd később visszatértek, hátha történt valami változás? Ez pont olyan, mint a Facebookot csekkolni egész nap – ugyanaz újra és újra. Amikor erre rájöttem, letöröltem.”

„Amikor nem volt munkám, az egész napomat a Facebookon pazaroltam el. Emlékszem, egy nap azt mondtam, 'ma egyáltalán nem fogom használni'. Végig csak kajáltam és videojátékokkal szórakoztattam magam, és mégis úgy éreztem, egészen produktív voltam. Pedig csak játszottam! Ekkor jöttem rá, hogy a Facebook egy fekete lyuk, ami beszippantja a szabadidőtöket.”

„Az emberek mindent túldramatizálnak, és mindig csak a veszekedés megy. Arra is rájöttem, hogy az ismerőseim átlagos IQ-ja mennyire alacsony, és szinte fájt beszélni velük.”

Ezért nem lájkolnak titeket a közösségi oldalakon

Senki sem tökéletes, még ha a Facebook-képein annak is tűnik. Se kívülről, se belülről. Persze nagyon szeretnénk elhitetni az ismerőseinkkel, hogy mi mindig tökéletesen nézünk ki, egészséges ételeket fogyasztunk, és csak a legtrendibb helyekre járunk. De van, amikor hiába a „tökéletes” online élet, nem jönnek a lájkok.

Az okokat IDE kattintva olvashatjátok el.