Biztos vagyok benne, hogy minden lánynak problémát okoz elhelyezni az ékszereit úgy, hogy megfelelő legyen a tárolásuk és ne szenvedjenek kárt. A nyakláncok a legproblémásabbak ebből a szempontból, mert össze is gabalyodhatnak és lehet, hogy egy örgödlakatot is könnyebben ki tudtok majd bogozni, mint őket.
A most következő ékszertartó nálam már egy éve szolgál és akárki látja, nagyon megtetszik neki, hiszen egyszerű elkészíteni, ám annál szebb a szobában. Egy ékszerfáról van szó, amihez csupa olyan dolgokra lesz szükségetek, ami az otthonotokban megtalálható. És az egyik legjobb dolog benne, hogy végre tudjátok használni azokat a tornyokban otthon álló üres befőttesüvegeket, amik legtöbbször csak porosodnak a konyhában.
Amire szükségetek lesz:
Így készítsétek:
Tisztítsátok meg az üveget, majd töltsétek a feléig sóval. Ekkor szúrjatok bele 6-7 gallyat, lehetőleg olyat, aminek sok kis elágazó része van. Ezek szolgálnak majd akasztóként. A maradék sót is öntsétek rá, így biztosan fog állni az összes ág, akkor is, ha a statement nyakláncaitokat pakoljátok fel rá. Egy szalagot vagy csipkét kötözzetek az üveg szájára, ami romantikusabbá teszi. És már kész is az alap ékszertartó, aki szeretné, így is hagyhatja, hiszen az ékszerek ki fogják díszíteni.
Nekem így sikerült:
Extra ötlet:
Ha sokszor csináltok saját készítésű tárgyakat, akkor biztosan alapkellék nálatok a decoupage ragasztó. Ezzel egy szép vastagabb, kidolgozottabb csipkét az üvegre tekerhettek és az átlátszóra száradó ragasztóval fixálhattok. Az anyag alá és fölé is kenjetek egy réteget!
Az ágakat pedig arany vagy ezüst festékkel le is festhetitek, ami csodás látványt nyújt még csupaszon is.
Ékszerek helyett az ágakra tekerhettek égősort is, így a hangulatvilágításról is gondoskodtok. Az én szobámban van egy ilyen változat is:
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, milyen fontos a méhek jelenléte a bolygónkon, hiszen ez az egyetlen rovar a világon, ami képes ételt előállítani az ember számára is, ami nem más, mint a jól ismert méz – írja Zsuzsanna, aki a VOUS vendégszerzői felhívására küldte be írását. A következő sorokban Pálfy Zsuzsanna cikkét olvashatjátok.
