A születési horoszkópot a születés pontos idejére és helyére állítjuk fel. Ha a születés pillanatában valamilyen komplikáció lépett fel – illetve minden olyan hatás, ami akkor ott jelen volt, rögzült –, bevésődik. A születés időpontjának általában az első lélegzetvételt vagy a köldökzsinór elvágásának időpillanatát tekintjük, ez az az időminőség, amibe születünk, meghatározván személyiségünket és sorsunkat.
Még akkor is, ha látszólag nem mi választjuk a születésünk időpontját, például programozott császár esetében, higgyük el, hogy mindenki abban az időpillanatban születik, amely számára a legtökéletesebb, hogy teljesíthesse karmikus feladatait. Az más kérdés, hogy „a van választásom, nincs választásom” dilemmái többször meg fognak jelenni az életében – de hát ezt a tapasztalást is mi választottuk.
Szokták kérdezni tőlem, hogy számít-e az, ha az illető későbbre volt kiírva, mint ahogy jött, mert eredetileg májusban kellett volna megszületnie, és akkor Bika lett volna, nem pedig Kos.
Asztrológiai szempontból nem számít, hiszen nem a tervezett időpontra állítjuk fel a képletet, hanem a valós időpontra és helyre. Másrészről pedig számít, hiszen ha pontos a képlet, a születési komplikációnak látszódnia kell – ezek a komplikációk pedig mindig hatással vannak a személyiségünkre, akár tudatában vagyunk, akár nem. Az út, amire születésünk pillanatában lépni akarunk, amit választottunk, komplikációk esetében máris egy akadállyal indul.
Ezek az akadályok félelmek formájában rögzülnek személyiségünkben, és amikor ismét egy új útra akarunk lépni, az első pillanatban belénk rögzült élmények visszaköszönhetnek, ha nem sikerült feldolgozni.
Asztrológiai megfelelője ennek a „pillanatnak” az aszcendens. Akik járatosabbak már az asztrológia világában, tudják, hogy ez a horoszkóp legérzékenyebb pontja, egy olyan csatorna, amelyen keresztül életünk kezdetétől fogva érintkezünk a külvilággal.
Ha a születésünkkor valamilyen komplikáció merült fel, az aszcendenst vagy az aszcendens urát érintő nehéz fényszöghatások (pl. Mars, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó vagy Hold/Mars konstellációk) megmutatják, hogy milyen jellegű születési trauma ért minket.
A csillagjegyetek elárulja, milyen betegségekre vagytok fogékonyak
Az egészségügyi asztrológia egy külön területe az asztrológiának. A régi korokban az orvos elképzelhetetlen volt asztrológusi tudás nélkül. Ma már ez nincs így, és az egészségügyi asztrológiát sem szabad önállóan használni, diagnózist felállítani. Viszont ahhoz, hogy merre induljunk el, ha bajunk van, kiváló térképet adhat. A betegségre utaló hajlamokat – például azt, hogy örökletes-e vagy az életmóddal szerzett-e, illetve annak kiváltó lelki okait – szintén feltárhatjuk a születési képletből, ha nyitottak vagyunk rá.
Ide kattintva megtudhatjátok, mely betegségekre vagytok fogékonyak.
A Szaturnusz esetében a születendő gyermek valamilyen megakadás, ellenállás, ellenkezés szimbolikus energiáival találkozik. Ez jellemző a farfekvéssel, harántfekvéssel születettekre, akiknek sajátsága lehet, hogy nehezen tudnak bátran fejest ugrani az életbe, és az élet problémáira önfejűséggel reagálhatnak.
Akik idő előtt „váltak meg” a magzatburoktól, koraszülöttek, hajlamosak lehetnek az elhamarkodott, meggondolatban döntésekre. Jól teszik, ha megtanulnak a megfelelő pillanatban cselekedni.
A császármetszéssel születetteknél a gyermek nem küzdötte magát végig a szülőcsatornán, így gyakrabban kerül a megrekedés állapotába. Hiányzik a megküzdési szakasz, és arra várnak, hogy a probléma megoldódjék, vagy valaki majd csak „megmenti” őket, ahelyett, hogy ők saját maguk cselekednének. Gyakrabban késnek el, vagy szenvednek önérvényesítési zavarokkal, önelfogadási nehézségekkel, és emiatt akad bajuk a határidőkkel is.
Túlhordás esetén a gyermek fél a „nagy ugrástól”, hiányzik az ősbizalom, nem akar kirepülni a kényelmes fészekből. Hajlamos lehet későbbi felnőttkorában sokat ülni a dolgokon, elodázni, elhúzni a döntéseket.
Köldökzsinór-tekeredés esetében erős lehet a jövőtől való félelem vagy a „nem merem rábízni magam az életre” érzés.
Bármelyik komplikációról legyen is szó, mindegyiknél megjelenik egy tudattalan tagadás, amely az önértékelésre, önbizalomra is kihathat. A szülési minta meghatározza a későbbi élet folyamán kialakuló újrakezdési mintáinkat, illetve a félelmi reakcióinkat.
Amilyen a születésünk, úgy viszonyulunk az élet nagyobb átmeneteihez.
Sokszor, amikor nem értünk bizonyos élethelyzeteket, és értetlenül állunk előttük, el vagyunk akadva, nem is sejtjük, hogy valamilyen születési trauma állhat a hátterében. Ezek feldolgozása és tudatosítása segíthet kibékíteni saját magunkkal és körülményeinkkel, illetve haladni az utunkon.
Mindenki útján ott vannak az akadályok, és mindenki képes arra, hogy legyőzze azokat akkor, amikor készen áll rá. Mindenkinek meg kell találnia, mi az ő útja, és meg kell tanulni járnia rajta.
