Eredetileg a Ki Mit Tube 10. zsűritagjának jelentkeztél. Mit éreztél, mikor megtudtad, hogy nem te kerültél be a csapatba?
Semmiféle csalódás nem ért, tudtam, mire számíthatok. Számomra az egész Ki Mit Tube-történet egy táborban kezdődött, ahová meghívtak slammelni. Tudtam, hogy egy bizonyos közönség – leginkább az én korosztályom – elismeri, amit csinálok, fogékony erre a műfajra.
A táborban volt egy műsorvezető srác, ő javasolta, hogy próbáljak szélesebb közönséghez eljutni. Pont akkor indult a Ki Mit Tube, és láttuk, hogy lehet jelentkezni a zsűribe. Egyből ráharaptam. A probléma az volt, hogy mindez az utolsó előtti napon történt. Gyorsan leforgattuk a klipet, majd feltöltöttük.
Bár rövid idő alatt sok pozitív visszajelzést kaptam, nyilván nem én végeztem első helyen. Ez jó lecke volt. Ebből kiindulva folytattam utam mint versenyző.
Egyértelmű volt, hogy elindulsz versenyzőként is?
Igen. A zsűriversenyt próbaként fogtam fel. Itt meg tudtam mutatni magam, hogy ne látatlanba érkezzek a versenyre. Akkor még nagyon szűk közönség ismerte a nevemet, szövegeimet.
Ez hamar megváltozott az első videód után, melyben keményen nekimentél a korábbi széria megosztó alakjának, Szabyestnek. Lett ennek bármilyen következménye?
Lett, bár nem számítottam rá.
A zsűri-jelentkezésnek az volt a feltétele, hogy egy korábbi produkcióról kellett véleményt formálni. Ezt a kritikát én slammel fogalmaztam meg – azzal a műfajjal, amivel később a versenyen is indultam.
Sokszor elmondom, hogy ezek a negatív megjegyzések nem Szaby ellen irányultak, hanem az ellen, amit képviselt a zenéjével.
Miután megnyertem a Ki Mit Tube-ot, Pécsett tartottunk egy ünneplős bulit, ahová bárki eljöhetett. Szabyest rám írt, hogy szívesen eljönne. Számomra nagyon meglepő volt. Azt hittem, be akar palizni, és nem fog eljönni. A zsűrivideóm után elképzelhetetlennek tartottam, hogy ő bármilyen formában keresse velem a kapcsolatot. Végül eljött, együtt ünnepeltünk, és azt mondta, jól érezte magát.
A te korodban szokatlan, hogy valaki ennyire komoly témákat feszegessen. Hogyhogy ezek foglalkoztatnak?
Megfigyelő típus vagyok, ez visszaköszön a szövegeimben is.
Azt vettem észre a saját korosztályomon, hogy sok olyan impulzus ér bennünket, melyek rossz irányba csábítanak ahelyett, hogy olyan értékeket karolnánk fel, mint az irodalom vagy a művészet bármelyik területe.
Ezért keresem magam köré az olyan fiatalokat, akik valamiben tehetségesek és a korosztályunkra nagy hatással vannak.
Szaby produkciója olyan dolgot képviselt, mely az én nézeteimmel nem összeegyeztethető. Én az irodalmat mint értéket próbálom minél modernebb és szebb köntösben átadni a fiataloknak. Ez és a művészetek Szabyestből teljesen kivesztek, csak a féktelen élvezetek habzsolása maradt, amit láthattunk a videóiban. Az ellen próbálok tenni, hogy ne ez legyen a mérce.
Hol hallgathatjátok meg Beni szövegeit?
Ha még nem ismernétek Benit, a saját YouTube-csatornáján vagy a hivatalos Facebook-oldalán követhetitek. Az oldalain a slam poetry szövegek mellett saját verseit, vlogját is közzéteszi.
Mi a különbség a Ki Mit Tube előtti és utáni Beni között?
Személyemben egyáltalán nem változtam. Nagyon fontos mindenkinél, hogy maradjon az, aki. Főleg, hogy mostanában a közösségek próbálják minél jobban elnyomni az egyéniséget. Ez nem jó.
A lényeg, hogy az ember megtartsa azt, ami különbséget tesz közte és a többiek között.
Viszont azt sem tartom helyesnek, hogy én a hétköznapokban is olyan halálosan komoly legyek, mint a szövegeimben. Úgy gondolom, ha már megvan a képességem, hogy hatást tudok gyakorolni a korosztályomra, ezt jó irányba kell kihasználnom.
Ez tulajdonképpen egy kultúrmisszióm is – ezért is megyek idén egy irodalmi turnéra, melyen az ország különböző általános és középiskoláiba viszem el a saját programomat slammel és versekkel.
Ha már az iskoláknál tartunk. Milyen volt bemenni a sajátodba, miután megnyerted a versenyt? Hogyan fogadta a környezeted a győzelmet?
Az emberek nagy része nagyon örült neki. A tanárok megdicsértek, az osztálytársak már a verseny ideje alatt is segítettek, szavaztak, bátorítottak.
Másrészről sokakban felmerül, hogy „aki valamit elért, annak nagyobb arca is lett”. Többször éreztem, hogy előítéletekkel ülnek le velem beszélgetni emberek. Ez nem egészséges dolog. Néha erőlködnöm kellett, hogy bebizonyítsam, nem változtam.
Az első hely rengeteg nyereménnyel járt: mobilnet, kamera, kocsi, 1 millió forintos médiatámogatás, New York-i utazás. Melyik volt a kedvenced?
Mind nagyon fontos, mert főleg technológiai eszközöket nyertem. Pont az volt a hátrányom, hogy nem rendelkeztem profi háttérrel a verseny ideje alatt. Mindent önerőből oldottunk meg a barátaimmal.
Ha választani kell, a New York-i utat emelném ki, mert példaképemmel, Süveg Márk Saiiddal együtt tölthettem néhány napot. Tanácsokat kaptam tőle, emellett kiélveztük, hogy a világ egyik legszebb városában lehetünk.
Milyen volt New York? Milyen tanácsokat kaptál Saiidtól?
Szűkös volt az időkeret, de próbáltuk kimaxolni, éjszaka is mászkáltunk a városban. Felfedeztük a legnépszerűbb helyeket, de bebarangoltuk a külső kerületeket is. Nemcsak kikapcsolódás volt az út, szakmai továbbképzés is.
Mind alkotás, mind előadás terén fejlődtem Amerikában. Saiidnak főleg utóbbiban volt nagy szerepe. Elmondta, hogyan használjam a hangomat. Bátorított, hogy tegyem oda magam, mikor „oda kell mondani”. Ha a szöveg megköveteli a keménységet, ne féljek attól, hogy az valakinek nem fog tetszeni.
A szemfüles nézők kiszúrhattak téged a TV2 Kismenők című műsorának egyik korai adásában. Hogy kerültél oda?
Ők kerestek meg, hogy örülnének, ha mennék. Bár ez egy tehetségkutató, nem arról szól, hogy csak az éneket, csak a zenét tolják. A sokszínűséget akarták erősíteni, én pedig egyből rábólintottam. Örültem a lehetőségnek, mert interjúalanyként szerepeltem már kereskedelmi tévében, slammerként előtte soha.
Ennek a szereplésnek is köze van ahhoz, hogy egyre többen ismerik neved az országban. Könnyebb csajozni, ha az embert Bánki Beninek hívják?
Igen, valamilyen szinten biztosan könnyebb. Sok pozitív visszajelzést kapok, és tudom, hogy főleg lányok követik a munkásságom, de ezzel nem szeretnék visszaélni. Nem szoktam úgy csajozni, hogy „én vagyok a Bánki Beni”. Sőt, csajozni sem szoktam, szerelmes típus vagyok.
Verseket is ihlet a szerelem?
Természetesen.
Nagyon gyakori és fontos témám a szerelem, ez foglalkoztatja leginkább a korosztályomat, ez alól én sem bújhatok ki.
Viszont a szerelem általában a verseimben szerepel, nem a slam poetry szövegeimben. Különbséget teszek a kettő között – a slam szórakoztató vagy tanító szándékú társadalomkritika, ami számomra eltér a verstől.
