Az, hogy Anders Breivik pert nyert a norvég bíróság ellen, sok kérdést vet fel. Vajon ugyanolyan emberi jogok illetnek egy több tucat embert ideológiai okokból hidegvérrel lemészárló terroristát, mint bárki mást, aki bűncselekmény miatt börtönbe kerül? Ez talán sokakban megfogalmazódott, és Európa új választ vár.
Az alaptétel az, hogy minden embert kivétel nélkül születésétől fogva véd az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amit az Európa Tanács még 1948-ban fogadott el. Maguk az emberi jogok olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogokat, például a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog. Amikor ezeket az emberi jogainkat hazánk nem veszi figyelembe, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatunk jogorvoslatért.
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata természetesen a bűncselekményt elkövetőket is védi. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az egyezmény tiltja „az embertelen vagy megalázó bánásmódot és büntetést”. A II. világháború óta számos kutatás bizonyította, hogy az ilyesfajta gyakorlat egyébként sem hatékony: az ilyen körülmények között tartott foglyok nemcsak hasznos munkát nem képesek végezni fogvatartásuk ideje alatt, de későbbi integrálásuk a társadalomba csaknem lehetetlenné válik. Márpedig a büntetésvégrehajtásnak ez is fontos feladata lenne: felkészíteni a rabot arra, hogy egy napon – a büntetése letöltését követően – újra emberek között élhessen, dolgozhasson, és alkalmas és hajlandó is legyen erre a fajta együttélésre.
Van azonban egy óriási kérdés, ami valószínűleg nem csak bennem fogalmazódott meg: megilletheti-e ez a fajta emberjogi védelem a terroristát? A cikk folytatásáért és a lehetséges válaszért kattintsatok ide!
