Egyéb kategória

„14 évesen kezdtem el dolgozni, és hálás vagyok ezért” – merjetek belevágni!

Az egyetemi éveim végéhez közeledve teljesen elönt a felnőtté válás érzése. Ezt az érzést inkább hasonlítanám egy hideg zuhanyhoz, mint egy jó meleg, kellemes habfürdőhöz. Ideje megtenni az első lépéseket a nagybetűs életbe, mondjuk egy igazi munkahely keresésével.
vous - 2016.03.10.
„14 évesen kezdtem el dolgozni, és hálás vagyok ezért” – merjetek belevágni!

Szerencsére nem ismeretlen a munka világa, 14 éves korom óta, részmunkaidőben, a nagyszüleim vidéki takarmányboltjában töltöm a nyári szüneteim nagy részét. Ami egyrészt szuper, hiszen ismerős terepen dolgozom, másrészt unokaként a dolgozóknak járó ellátás messze felülmúl mindent.

Azontúl, hogy a nagyszüleimmel lehetek ilyenkor, és olyan dolgokat tanulhatok tőlük, amiket a későbbiekben biztosan tudok majd hasznosítani, sok más előnye is van. Bár a barátaimat néha irigyeltem a délutánba nyúló alvásukért és az egész nap tartó medencézésért, mégis úgy érzem, én jártam jobban, elvégre rengeteg olyan tapasztalatot szereztem, ami az élethez elengedhetetlen. És hogy mi az, amiért megéri diákként munkát vállalni? Elmesélem.

Forrás:
pexels.com

Fejlődő kommunikációs készségek

Emberekkel dolgozni szerintem igenis nehéz, főleg, ha nap mint nap újabbnál újabb arcok fordulnak meg körülöttünk. Mindegyikőjük más beállítottságú, más korosztályú, és más bánásmódot igényel, egy jó bolti eladónak pedig mindegyikőjükben kellemes érzést kell keltenie. Alapjáraton nem vagyok egy bőbeszédű ember, sőt kifejezetten introvertáltnak tartottam magam. Pár hét után viszont alig vártam, hogy jöjjön egy néni eledelért a cicáinak, és jókat beszélgethessek vele. Az önbizalmamon és az emberekhez való hozzáállásomon egyaránt segített.

Az időbeosztás művészete

Suli, szabadidő, munka, szórakozás… Nemcsak egy évközi napon, hanem a nyári szünetben is túl sok mindent akarunk belezsúfolni 24 órába. A munka kötelezettséggel jár. Bár monopolhelyzetben voltam unokaként, és gyakran néha kijátszottam az „elaludtam” és a „nincs kedvem” lapjaim, muszáj volt megtanulni beosztani az időm. Ennek azóta is hasznát veszem, és bár rohanok állandóan, szinte mindenre jut időm a megfelelő tervezés miatt.

Váratlan helyzetek

Egy meghatározott munkakör betöltése bizony mindig továbbterjed a papírra vetett határoknál. Lehet, hogy nekünk elvileg csak a pénztár kezelése a feladatunk, néha viszont váratlan helyzetekben is ugyanúgy helyt kell állnunk. Egy részmunkaidős állás ezekre a helyzetekre nagyon jól felkészít. Nem fog váratlanul érinteni a számunkra eddig ismeretlen feladatok elvégzése sem!

Forrás:
pexels.com

Üdv a valóságban

Hétköznapi emberekkel és a problémáikkal találkozni maga a kőkemény valóság. Bár az egyetemi tanulmányaink gyakran próbára tettek, az életről bizony a benne szereplő emberektől tanulhatunk igazán. Egy nap több tucat ember fordul meg egy boltban, mindegyikőjük más kedvvel és napi tapasztalattal. Van, aki kedves mosolyával bearanyozza a napunkat, és vannak a bánatos, sértett típusok, akik a mélybe taszíthatnak. Más érzelmeit is megtanuljuk ezáltal kezelni.

Emlékek

Ha már eljutunk odáig, hogy kimozduljunk a szobánkból, jó úton haladunk az élményszerzés felé. Munka közben rengeteg inger ér bennünket, aminek nagy része jó élményként marad meg bennünk. Rengeteg vicces történetet tudnék mesélni, és a munkáltatóim nagyszüleim is gyakran emlegetnek hasonlóakat.

Jövedelemkiegészítésként jól jön néhány tapasztalat, nem igaz?

Ajánlott cikkek