Meglepő volt, amikor kiderült, hogy nem a megcsalás a leggyakoribb válóok. A nők állítólag jobbak a félrelépésben, mint a férfiak. Talán mert rafináltabbak vagyunk, ki tudja. Az viszont biztos, hogy az egyértelmű jelek elől nincs menekvés. Ott vannak néha az orrunk előtt, mégsem vesszük észre őket.
Ha mégis, sokszor azt hisszük, csak túlgondoljuk a dolgot, és inkább hagyjuk az egészet. Bizalom. Megbíztok a pasitokban, mert soha nem feltételeznétek róla, hogy képes lenne megcsalni titeket. Viszont van néhány jele annak, hogy a barátotok tutira több vasat tart a tűzben.
Túl sokat dolgozik
Ha a nyolcórás munkaidőt vesszük alapként, akkor talán fura lehet egy idő után, hogy a pasitok kicsit túl sokat ül az irodában. Késő estig, éjfélig. Nem ezt szoktátok meg tőle, soha nem volt még ennyi munkája. Ja, és a fizetése sem lett több, szóval nagyon is benne van a dologban, hogy talán az iroda mellé jár, és a munka szó fogalmát arra érti, hogy más nőkkel üti el az időt.
Dugdossa a telefonját
Eddig nem volt jelszó a telefonján, újonnan van. Nem mondja meg, de nem is kéritek tőle, csak megjegyzitek, hogy valami fura. Nem veszi elő előttetek a telefonját, mindig újabb és újabb „rejtekhelyet” talál neki. Képernyővel lefelé rakja az asztalra, hogy ha váratlan üzenetet kap, ne lássátok meg egyből. Érdekes…
Csak haverok
Új nő a baráti társaságában, a munkahelyén, akivel véletlen még ti is összefutottatok. De a pasitok csak annyit mondott róla, hogy haverok. Persze. Mert nő és férfi között sűrűn van barátság…
Hirtelen térre van szüksége
Eddig nem zavarta, hogy mindent együtt csináltok. Hogy mellette ültök, amikor nyomkodja a telefonját vagy a laptopját. Az ebédszünetében mindig együtt kávéztatok. Moziztatok, vacsiztatok, egymáséi voltatok. Aztán hirtelen eljött a pillanat, amikor közölte, neki ez nem jó. Neki térre és magánéletre van szüksége. Egyik napról a másikra. Sokat akar „egyedül” lenni… Fura.
Az emberek megérzik
Függetlenül attól, hogy egy kapcsolatban a férfi vagy nő lép félre, valahogy mindig megérezzük. Ha nem is előre, de valamikor biztos. Az ember érzi, ha a másik nem őszinte hozzá, ha szokatlanul viselkedik, nem önmaga, és nagyjából minden mozzanata eltér attól, amilyen addig volt…
Mit tehettek, ha érzitek, nem stimmel VALAMI? Hiszti és vádaskodás nélkül kérjétek, hogy tárja fel az igazságot. Elmondhatjátok, hogy rosszul érzitek magatokat ebben a megváltozott, bizonytalan szituban. Nem, nem vádaskodtok, csak segítsen megérteni, mi zajlik köztetek. Mi zajlik benne, vele? Ha van VALAMI, és látja, érzi, korrekt módon, felnőtt emberként vártok őszinte magyarázatot, nagyobb eséllyel tárja fel lapjait, mint ha kutatnátok titkait, vagy a torkának esnétek, anélkül hogy esélyt adtatok volna egy gyengéd kommunikációra építő, őszinte párbeszédnek.
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
