Andi korábban írt nektek arról, hogy a szelfizésre akár a kapcsolatotok is rámehet, amivel teljes mértékben egyet kell hogy értsek. Itt el is olvashatjátok, miről van szó pontosan. Aztán ott van még egy másik jelenség, amivel nagyon sokan szembe kell hogy nézzünk minden egyes szelfizés közben.

A képen nem nézünk ki jól. Legalábbis a legtöbben tuti nem, százból ha egy normális sikerül, de valahogy az sem az igazi. Miért? Miért van az, hogy a tükörben iszonyatosan jól nézünk ki, az ott „gyakorolt” mosolyunk különleges, de a képen egyáltalán nem jön vissza…? És ez nem csak a szelfiknél van így! Fotózzon minket akárhol akárki, soha nem nézünk ki jól a képeken. Nem tetszünk magunknak, mert nem olyanok vagyunk, mint otthon a tükörben. Miért van más színe a fejünknek egy fotón? Miért nem úgy néz ki a hajunk? És amúgy nem is így nézünk ki valójában!

Forrás:

iStock

A wired.com munkatársa, Nick Stockton találta meg a választ az előbb feltett kérdésekre.

Gondoljatok csak bele, amikor sminkeltek, öltöztök, megnézitek magatokat a tükörben. És a tükrökben van a válasz! Hiszen ott fordított képet látunk magunkról. 1960-ban Robert Zajonc fogalmazta meg azt az expozíciós jelenséget, amely arról szól, hogy a tükörben a saját magunk számára kedvező oldalunkat mutatjuk, beleértve az arcunkat is.

A probléma tehát az, hogy a fényképeken nem a tükörképünk látszik. A fotók azt mutatják meg, hogyan nézünk ki valójában.

Megszoktuk, hogy a tükörben tökéletes a mosolyunk. Tudjuk, hogy a jobb vagy a bal profilunk az előnyösebb, hogy ha a szemöldökünket kicsit felhúzzuk, nagyobbnak tűnik majd a szemünk is. Ezekkel az apróságokkal csalunk azért, hogy tetsszünk saját magunknak.

Viszont a családi fotókon nem tudunk máshogy kinézni, a szelfik sem mindig azt adják vissza, ahogy kinézünk. Szóval itt a magyarázat arra, miért nem tetszik soha egyik kép sem magunkról. Egy fotó soha nem azt fogja visszaadni, ahogy a tükörben látjuk magunkat.