Óriási dugók, araszoló autók, kiszámíthatatlan közlekedési helyzetek. Valahogyan egérutat kellene találni, ami persze esélytelen anélkül, hogy az ember ne szegjen szabályokat. Milyen jó is lenne egy dugómentes, környezet- és utasbarát tömegközlekedéssel működő Budapest...
Naponta nagyjából 2 órát autózom az otthonom, a VOUS szerkesztősége és a gyerekek iskolája között, amit néha nehezen viselek. Ehhez időnként még hozzáadódnak az ügyintézés, interjúzás és egyéb jövés-menés percei, órái.
Ez utóbbiakat – a bevásárlás kivételével – igyekszem rendszerint tömegközlekedéssel megoldani, mert a belvárosban végképp nehéz A-ból B-be eljutni, majd parkolóhelyet találni. Mondjuk az a metró- és villamos-végállomásokon, csomópontokon időnként szintén szép mutatvány. És költséges is, ha nincs P+P parkoló, márpedig a metró közelében nincs.
Ha összeadom a vonaljegyeket és a parkolódíjakat sokszor jutok el oda, hogy kocsival talán jobban jártam volna.
Ha a saját táskámat, a komputeremet és a gyerekek edzőcuccait is magammal kéne hordanom a nem létező négy kezemben, akkor mindenképp.
Csak oda ne kelljen kocsival mennem
A pesti belvárosban, a szűk, egyirányú utcákban autóval eljutni valahová szinte lehetetlen, főként, hogy mindig napközben szállítanak árut, amivel jó néhány percre megbénítják és felduzzasztják a forgalmat. Az útmunkákat, lezárásokat és a felújításokat már nem is részletezem.
Az első gyermekünk születésekor elköltöztünk egy főváros melletti település erdő melletti zsákutcájába. Valamit valamiért alapon. Kis ingázást a nyugalomért és a jó levegőért cserébe.
Két úton, két irányban juthatunk be a városba, az egyiken villamossal, a másikon pedig metróval mehetünk tovább, ha letesszük a kocsit. De nem gyakran tesszük le, pedig olyan jó lenne másként közlekedni, ha az tényleg kényelmesebb és gyorsabb lenne. Mint számos nagyvárosában világszerte. Útközben pedig el lehetne olvasni a leveleinket, a híreket.
Miután nem vagyok közlekedésmérnök és városrendező (sem), nem ötletelnék arról, hogyan lehetne a budapesti helyzeten javítani. Mert helyzet az van, azt nemcsak az ingázók, de azok is jól tudják, akik reggel végighallgathatják a rádióban a friss dugókörképet.
Néhány ötletes és jól működő megoldás azonban már eszébe jutott másoknak a témában
Amikor Teheránban éltünk, nem vezettem annak ellenére, hogy 17 éves korom óta volt jogosítványom. Egy 17 milliós nagyvárosban, ott, ahol ember embernek farkasa volt az utakon, egy pici babával elég merész vállalkozásnak tűnt. De nagyjából mindenki más is bátorságpróbának tartotta ott a közlekedést.
A levegő minősége pedig olyan rossz volt a fővárosban, hogy télen gyakran bezárták az iskolákat és a szabadban tartózkodásról is igyekeztek lebeszélni az embereket.
Hogy kissé javítsanak a helyzeten nagy áteresztő képességű, autópálya méretű, egymást keresztező, felüljárókkal tarkított utakat építettek a város belső részeire is. Az újonnan felhúzott épületek tetejére pedig kötelező jelleggel kertet kellett építeni, fákkal és bokrokkal, amik tisztítják a levegőt.
Ezt a megoldást Franciaországban is bevezették, ahol a jövőben a kereskedelmi célú épületekre növényeket és napelemet kell elhelyezni.
A világ legokosabb városa
A világ legokosabb városának Barcelonát választották a Juniper Research “versenyében”. A spanyol városüzemeltetők több modern újítást is bevetettek a cím elnyerése érdekében. Egy applikáció segítségével alakítják a közlekedési lámpák működését, amit a városszerte kiépített kamerák és szenzorok adataira építve az alapján módosítanak, hogy épp hol alakult ki nagyobb forgalom. Ha valahol hosszú kocsisorok torlódnának össze a lámpáknál, inkább zöld jelzéssel továbbirányítják őket.
Miután azt is felismerték, hogy sokszor a parkolóhelyet kutató autósok okozzák a dugókat, őket segítendő egy alkalmazás megmutatja, hol és milyen számú szabad parkolóhelyet találhatnak a környéken.
Mindezek mellett a város köztéri lámpáiban is energiatakarékos, ledes izzók működnek, amik a fényviszonyokat érzékelve kapcsolnak be és ki, a gyalogátkelőhelyeken pedig csak akkor erősödik fel a fényük, ha valaki tényleg arra jár. Sőt, a kukák is “okosak” – amik természetesen szelektívek is –, érzékelőkkel látták el, hogy csak akkor kelljen őket kiüríteni, amikor valóban megteltek.
A világ 5 legokosabb városa:
Bár Budapest nem szerepel a fenti listán, egy sor egyéb összeállításban az élvonalban végzett, a Code Nast Traveller például a világ második legjobb városának választotta, az UNESCO pedig felvette a Kreatív Városok Hálózatának tagjai közé.
