Biztosan állíthatom, hogy egy perc múlva el fogjátok nekem hinni, hogy igazi betyárszakértő lettem. De hogy ne induljunk a nulláról, összeszedtem, mit tudunk a betyárokról, bármiféle keresgélés előtt:
Most már elárulhatom, a 5 felsorolt tulajdonságból 3 valóban igaz a betyárokra. Nőcsábászok éppen lehettek, bár nem volt rájuk jellemző a csajozás, más szenvedélynek éltek. Középkorúak sem voltak, sőt. A lenge ruházatot meg inkább meghagyták a juhászoknak, pásztoroknak.
Kik voltak a betyárok?
Bármennyire is gondolnánk pozitívnak ezt a szót – ugye, ti is érzitek a játékosságát –, nincs mit szépíteni, rablót jelent. Haramiák leginkább a 18–19. századi Magyarországot tartották rettegésben. Loptak, és ha kellett öltek is.
Az 1830-as évek végén a betyárok megítélése változott. Ezek a társadalomból kitaszított bűnözök sokszor álltak az igazságosabb világért küzdő politikai pártok élére, ezáltal számos dicsőítő ballada születtek róluk. Olyasmik voltak ők, mint a vadnyugaton a rosszfiúk, mint a főhős, akibe szerelmesek vagyunk, bár tudjuk róla, hogy egy bűnöző.
A legismertebb magyar betyár: Rózsa Sándor
Édesapja szintén betyár volt, így karrierje korán eldőlt. Apját kiskorában elvesztette, felakasztották. Rózsa Sándor első bűntettét 23 évesen követte el, két tehenet lopott el egy gazdától. Eljárás indult ellene, majd elítélték. Nem sokkal ezután megszökött a szegedi börtönből, az élete maga volt a menekülés – emiatt futóbetyárként emlegették. Leginkább az Alföld tanyáin bujkált.
Több mint 60 kitudódott bűncselekménye ismert, ebből sok gyilkosság is. Egyszer kegyelmi kérvényt nyújtott be a királyhoz, szeretett volna becsületesen élni, kérését azonban elutasították. Persze, a történetét ismerve, biztosan ebben is volt valami betyárság.
Maradt a bűnözői élet?
Igen és nem. 1848-ban többedmagával csatlakozott a szabadságharchoz, ahol a furcsa kinézetükkel és harcmodorukkal sokkoltak, szabályos vérfürdőket rendeztek. Szabadcsapata nem sok ideig vett részt a harcokban, ugyanis teljesen kifosztottak egy román falut és több mint 36 embert megöltek. Ekkor ismét újabb hajtóvadászat indult Rózsa ellen.
Miután elfogták, büntetése életfogytig tartó börtön lett, felakasztani nem merték, hiszen egy volt a forradalom arcai közül. Rózsa Sándor annyira hírhedt volt, hogy vasárnaponként pénzért lehetett megnézni a kufsteini piactéren. Ezt most biztosan nagyon szégyellné, de fizikai gyengesége miatt a börtönben harisnyakészítőként dolgozott, majd 65 évesen ott is halt meg.
Nos, Rózsa Sándor biztosan nem rokona Robin Hoodnak.
Angyal Bandi, a kleptomániás?
Angyal Bandi, vagyis Ónody András a legrégebbről ismert magyar betyár, az 1700-as években élt. Amiben még kitűnik betyártársai közül, hogy ő nemesi származású. Akkoriban az embereket kifejezetten foglalkoztatta az „úri betyár” története.
Lovakat lopott és orvgazdaként tevékenykedett. Ezekért csupán két évet ült börtönben, hiszen a nemesi vérvonal messzire elért. Szabadulása után sem hagyott fel a bűnözői életmóddal, egészen addig, mígnem újra börtönbe kellett vonulnia. Bebörtönzését már nem élhette meg, egy „akció” közben meghalt. Halála után ő lett a lovasbetyárok és szegény legények példaképe, többen a nevét is felvették.
Sobri Jóska, a leghelyesebb betyár a vidéken
Sobri Jóska, eredeti nevén Pap József, egy kanász fiaként született Sopron mellett, Soborban. Innen a név. Betyárcsapatával hírhedt, rajtaütésszerű rablótámadásokkal tartották rettegésben a Dunántúlt. Csapata a végsőkig elszánt bűnözőkből állt, amikor már semmi esélyük nem volt menekülni a zsandárok elől, akkor sem adták meg magukat. Miután Sobri összes emberét lelőtték, egy fának támaszkodott és szíven lőtte magát. A közismerten helyes és magabiztos ember csupán 27 éves volt, és Rózsa Sándor után őt tartják a második legnagyobb magyar betyárnak.
A fent bemutatott három betyár neve körül valóságos kultusz alakult ki. Balladák, mondák és táncok őrzik emléküket.
Ezek olyan legendák elterjedését eredményezték, hogy a betyárok csupán a gazdag, gonosz embereket bántották, a szegényeket pedig segítették. Erre azonban semmilyen bizonyítékot nem találtak.
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
