Pont a napokban láttam a Szex és New York azon részét, amikor Miranda babát vár, de sem a bababulin, sem a szülőszobán nem engedi a babás gügyögést. Vannak szülők, akik elutasítják, és ügyelnek arra, hogy semmiképpen se gügyögjenek a gyerekükhöz, míg mások szerint nincs ezzel semmi baj.
Vida Ágnes babapszichológust és Nyéki Márta babajelbeszéd-oktatót kérdeztük a témáról, miközben megpróbáltunk utánajárni, mi a jobb: ha gügyögünk vagy sem?
Nem meglepő, hogy a csecsemőkori hallásszűrésre nagy gondot kell fordítani, hiszen az emberek közötti legfőbb kommunikációs eszköz a beszéd, ami a folyamatosan hallott beszéd során alakul ki. Az újszülött már a szülőszobán felsír, ezzel a hangadással jelzi, ha problémája van.
Vida Ágnes babapszichológus figyelmeztet, a kommunikációt már a születés előtt el kell kezdeni:
„Beszélgetni már a magzati korban kell a babával, csecsemőkorban könnyebben megnyugszanak az anya hangjára azok a babák, akik a magzati korból ismerik az édesanyjuk hangját.”
Születés után az első hónap végére a hangok tárháza szélesedik, és már nem csak rosszkedvét fejezi ki hangokkal. A gőgicsélés az első próbálkozás, amit olyan három hónapos korban a gagyogás vált fel, ez igazából tréning a későbbi izommozdulatokhoz.
A gőgicsélés és a gagyogás között a legnagyobb különbség az, hogy utóbbiban csak a gyerek anyanyelvében használt hangok vannak jelen.
Természetesen a beszélgetést a születés után is folytatni kell. Nem gügyögni kell, hanem beszélgetni, lehet mesét mondani, énekelni, mondókákat mondani, ezek nemcsak a nyelvi készségeket fejlesztik, de nyugodtabbá is teszik a babák. A ritmikus hangzás például az altatás során is megnyugtatja a babát,
3-4 hónapos kortól pedig már az ölbéli játékokat, a rendszeres mondókázást is nagyon élvezik” – mondta Vida Ágnes, és hozzáteszi, ezekkel a játékokkal a baba-mama közötti kötődést is erősíthetjük.
Az első szavakra egészen egyéves korig várni kell, de a gyerekek már sokkal hamarabb megértik a hozzájuk intézett beszédet.
Emlékszem, amikor a kisfiam megszületett, rengeteget álmodtam éjszaka arról, hogy beszél hozzám – ezzel, gondolom, sok más szülő is így van.
A gyermek olyan módon sajátítja el a beszélt nyelvet, amilyen mintát lát és hall maga előtt. Én mindenképpen azt javaslom, hogy a gyermekkel tisztán, érthetően és lehetőleg választékosan beszéljünk.
A fejlődést természetesen hátráltathatják olyan tényezők is, mint a hallássérülés vagy szájpadhasadék. Érdemes már szoptatáskor figyelni, mert a szopási nehézségek utalhatnak későbbi problémákra.
Az én kisfiamnak például szopási nehézsége volt, a túl hosszú nyelvféke miatt nem tudott rendesen vákuumot képezni. Szerencsére az első otthon töltött héten kiszúrta a problémát a védőnő, egy szakorvos felcsippentette a nyelvét, és azóta sincs semmi baj. Ellenben ismerek olyan gyereket, akinél a hosszú nyelvféket nem szűrték ki kisbabakorban, és cseperedve beszédhibával küzdött emiatt.
Babajelbeszéd
Amikor a babák beszédfejlődésével foglalkozunk, nem mehetünk el szó nélkül a mostanában egyre népszerűbb babajelbeszéd mellett, amit ma már szakmai oktatók segítségével sajátíthatnak el az ez iránt érdeklődő szülők. A számomra teljesen ismeretlen babajelbeszédről Nyéki Mártával, a Mesélő Jelek Babajelbeszéd Program szakmai vezetőjével beszélgettem.
A babajelbeszéd egy ösztönösen és természetes módon is működő része a kommunikációnak, a babák születésüktől fogva kommunikálnak testbeszéddel, mozdulatokkal, gesztusokkal, kézjelekkel.
Minden baba és anya közt kialakulnak egyezményes jelzések: dörzsöli a szemét, ha álmos; felfelé nyújtja kezeit, ha azt szeretné, vegyük fel; tapsol, ha örül valaminek.
„A babajelekkel semmi szokatlant nem szeretnénk bevinni a családok életébe, csupán ezeket a már működő jelzéseket kiegészíteni még több babajellel – mondta Nyéki Márta, és hozzátette: – A beszélt és jelelt kommunikáció végig egymás mellett állnak, hiszen a jeltanulással segítjük a beszédfolyamat elsajátítását, szókincset bővítünk, és mivel nagyon sokszor kimondjuk a szót a jel mellé, ezzel is gyorsíthatjuk a folyamatot.”
A babajelbeszéd abban az időszakban lesz a legnagyobb hasznukra a szülőknek és a csemetéknek egyaránt, amikor a kisgyermeknek egyéves kora körül már rengeteg mondanivalója lenne, de az ujjal rámutatás már kevésnek bizonyul arra, hogy kifejezze magát – ezt Vida Ágnes is megerősítette: „Az egyre fejlődő akarattal rendelkező baba számára sokszor okoz feszültséget, hogy nem tudja megértetni magát, és vannak olyan anyák, akik számára nehézséget okoz, hogy nem képesek minden helyzetben megérteni a gyermekük szándékait. Nekik ez sokat segíthet.”
Ma már nemcsak tanfolyamokon, hanem a 2014-ben megjelent, Babajelbeszéd – hatékony kommunikáció című könyvvel, DVD és jelkártyás könyvecske, a Lapozgató segítségével is elsajátíthatjuk a babajelbeszédet.
Mikor forduljunk szakemberhez?
„A következő helyzetekben kell mindenképpen segítséget kérni: ha a baba féléves koráig egyáltalán nem kezd el kísérletezni, játszani a hangjával, gügyögni. Ha korábban gügyögött, játszott a hangjával, de azt abbahagyta, vagy sikítozásba, visítozásba csapott át. Ha a baba az életkor előrehaladtával nem képes egyre jobban kifejezni magát – többféle sírással, gesztusokkal, mimikával, babanyelven –, nem észlelünk fejlődést.
Ha a baba nem reagál a hangokra, három hónapos kora után nem fordul oda, ha a nevén szólítják, vagy ha a háta mögül hirtelen hangot hallatunk, például tapsolunk.
Ha a darabos ételeket még egyéves korában sem hajlandó (legalább 1-2 félét) megrágni, ez az arcizom gyengeségére utalhat, amire természetesen a beszédfejlődéshez szükség van” – tudtuk meg Vida Ágnestől.
