Az első e-mailekben még viccelődünk, hogy mivel Párizsban él, oda kell repülnöm, hogy a kedvenc kávézójában beszélgethessünk. Aztán úgy alakul, hogy mégis tudunk személyesen találkozni – igaz, Budapesten –, mert egy multicég meghívására hazalátogat pár napra. Aztán már utazik is tovább – vissza Párizsba, majd azzal a lendülettel Sanghajba, ahol egy kiállítás sztárvendége lesz. Mert Minya Viktória sztár a parfümőrök világában, az általa kreált parfüm pedig igazi bestseller. Egy csepp luxus a viselőjének.
Az említett sztárságot egyébként viccesen úgy fordítja le nekem, hogy egy ideje nemcsak a munkája, hanem a magánélete is egyre többeket érdekel. Amikor ezt meséli, felkapom a fejemet: az interjú előtt ugyanis legugliztam. Minya Viktória életrajza és Minya Viktoria Hedonist (a parfümje neve – a szerk.) után a Minya Viktória férje a harmadik keresési lehetőség, amit a Google felajánl.
„Azt hiszem, hogy valahol ez az a bizonyos határmezsgye. Ez amúgy nagyon érdekes számomra, mert pont ez a része az az életemnek, amit szeretnék megtartani saját magamnak. Ugyanakkor pedig olyan sok szeretetet kapok azoktól, akik rendszeresen követnek különböző fórumokon, hogy velük szívesen osztom meg azokat a meghitt pillanatokat, amikor a családommal, a szeretteimmel vagyok.”
Viki tíz éve Párizsban él, ahol kitanulta a parfümőrszakmát. Már kisgyerekként is érdekelték az illatok, tiniként a barátnőit a parfümériákba rángatta el, hogy szaglálódjon. Utána egy kicsit eltávolodott az illatoktól, közgazdász lett. Erasmussal kerül Bécs helyett Párizsba. A karácsonyi szünetben a kezébe került egy parfümenciklopédia, és a sorsa megpecsételődött.
Persze szembesülnie kellett azzal, hogy a képzés nagyon drága, így sok évig dolgozott egy multinál, mire összegyűjtötte a tandíjat, és 27 évesen újratervezte az életét. Hivatásos Orr lett. Három évvel később pedig megjelent az első saját parfümje, a Hedonist.
Miért pont a férfiak?
A parfümőrök között köztudottan sokkal több a férfi. Mielőtt azt gondolnátok, hogy nekik egyszerűen általában jobb orruk van, megnyugtatlak benneteket, ez nincs így. Inkább a tradíció miatt alakult így a dolog. A parfümházak a tudást apáról fiúra adták át. A nők csak az utóbbi húsz évben jelentek meg egyre többen a szakmában, akik közül sokan hasonló nagy sztárrá nőtték ki magukat, mint Viki.
Legalább ennyi idő kellett ahhoz is, hogy Magyarországon menőnek számítson Minya Viktória parfümöt venni.
„Itthon nagyon nehéz volt az elején elmagyarázni az embereknek, hogy én tényleg csináltam egy saját parfümöt. És tényleg ebben a szakmában dolgozom Franciaországban, és igen, ezt ott is tanultam. Később belegondoltam, hogy ez amúgy teljesen normális reakció volt. Valószínűleg ha valaki most elém állna, hogy csinált valami szokatlan dolgot, mondjuk egy autót, én is nagyon furán néznék rá.
Külföldön viszont azonnal nagyon nyitottak voltak rám, mert ott szokványos, hogy egyszer csak megjelenik valaki egy saját márkás parfümmel” – meséli Viki, aki ma már nem is tudja követni, hány országban van jelen az illataival; mivel nem minden üzlet személyesen keresi meg, hanem viszonteladók és ügynökök révén kerülnek a parfümjei a különböző oszágokba, így tényleg nem egyszerű a dolog.
A Hedonist pedig egyértelműen világsiker és bestseller, de vajon miért? Viki szerint a rum és a dohány kombinációja a nőkre hatott ugyan először, így ők kezdték el vásárolni, de a férfiak annyira érzékinek tartották a női bőrön, hogy teljesen megbabonázta őket.
Volt olyan vásárlója, aki köszönőlevelet küldött neki, mert a parfüm megmentette a házasságát.
Azóta több új illattal is jelentkezett, mert ahogy ő mondja: „Évente legalább egy új illattal muszáj előjönni, mert olyan nincs, hogy nem. És ez nagyon nehéz nekem, aki amúgy szeretem az időmet eltölteni azzal, hogy nem egy év alatt készítek el egy illatot.”
Az iparág nyomása hatalmas, nehéz megfelelni az elvárásoknak.
A saját sorozatomon kívül más márkáknak is dolgozom, és hidd el, minden egyes megrendelés azzal kezdődik, hogy valami olyat akarunk kiadni, amit még nem látott a világ.
Ehhez képest mégis nagyon kevés rizikót mernek vállalni végül, úgyhogy ebből a nagyon nagy újításból sokszor tényleg nem lesz semmi. Ennek ellenére azt várják el, hogy valami nagyon kreatív, nagyon absztrakt, nagyon eredeti, valami nagyon ÚJ dolgot csinálj. És ez sajnos sok szakmabelit, kollégát, ismerőst sodor depresszióba, vagy fordulnak az alkoholhoz vagy más tudatmódosító szerek felé.”
Évente tízezer új parfümöt dobnak piacra úgy, hogy közben nagyon kevés – évente két-három – új nyersanyag az, amivel dolgozni lehet. Kicsit olyan ez, mint a zenében: már valamennyi akkordot hallottuk. Nincs olyan illat, amit nem szagoltunk, nincs olyan szín sem, amit nem láttunk még.
„Van egy ismerősöm, aki banánvirág-tinktúrával kísérletezik éppen, de ez még nem jutott el a nyersanyagpiacra. Nem csoda, ha az a tízezer új parfüm nagyon hasonlít egymásra. Tényleg van olyan, hogy hónapokig dolgozol valamin, majd rájössz, hogy ez az illat már létezik. Persze te teljesen más úton jutottál el oda, de mégsem dobhatod a piacra.
Van, aki szerint a Hedonist is hasonlít egy másikra, és azóta nagyon sok hasonló illat jött ki, mint az enyém, de hát ez ilyen.
Egy illatot nem lehet levédetni, minimális változtatással el tudják adni, és nem tudsz semmit csinálni. Ez benne van a kalapban, és aki ezt nem tudja elviselni, az ne menjen parfümőrnek, mert ezt minden egyes parfümmel megcsinálják.
Viki, egyelőre úgy tűnik, bírja a hajtást. Azt pedig, hogy rajta mekkora a stressz, ő dönti el – mondja nekem. Majd rám néz, hogy nem túl ezoterikus-e, amit mond. Inkább csak igaz: a lényeg, hogy te hogyan állsz a dolgokhoz. És ami az ő egy csepp luxusát illeti:
Számomra mostanában az idő a legnagyobb luxus.
Az, amikor olyan emberekkel tölthetek el aktívan időt, akiket nagyon szeretek. A családom. A férjem. A barátaim. Egyre gyakrabban jövök haza Magyarországra, amikor pedig a családom jön hozzám, akkor kiveszek egy egész hetet, és együtt fedezzük fel Párizs eldugott kis utcácskáit. Az olyan, mintha karácsony lenne – bármelyik évszakban is látogatnak meg.”
Apropó, karácsony: szerencsére az már nyugodtabb időszak. Előtte viszont az év mindig felgyorsul valamikor júliusban, és egészen december elejéig nincs megállás. Főleg, hogy novemberben jön az új illat.
„Mivel nem tudok kibújni a bőrömből, így minden parfümöm hasonlítani fog a másikra egy kicsit. Ezt úgy szokták mondani, hogy a parfümsorozatnak van egy felismerhető DNS-e, ami azért van benne, mert én is benne vagyok.
Egyébként pedig tudatos választás volt, hogy más nőt képzelek el minden parfümömnél, és más személyiségjegyeket domborítok ki bennük. Minden parfüm egy másféle nő.
Az új parfümöm egy nagyon érdekes teremtés, egy tüneményes, éteri nő inspirálta, akinek van valami tündéri a lényében. A tolkieni értelemben vett tünde szó sokszor előjött az alkotás folyamán. Egy olyan illat született, amelyben benne van a gondtalanság, a szabadság, a fiatalság.”
Nem akarom még ezzel is stresszelni, de kíváncsi vagyok, egy bestseller után mit vár az ember egy új illattól.
„Nyilván minden új illat megjelenése előtt nagyon izgulok, és tök jó lenne, ha ez megint slágertermék lenne. De igazából ebből a szempontból már megnyugodtam, mert valahogy minden parfüm eddig megtalálta a saját közönségét földrajzi szempontból. A Hedonist Rose-t például imádják Kínában. Nem tudok annyit küldeni, hogy ne fogyjon el órákon belül. Németországban az Irisszel van ugyanez. A déli országokban a tokai aszús illatot, az Eau de Hongrie-t szeretik a legjobban.
Úgyhogy most kíváncsian várom, a világ melyik része lesz az, amelyik az új illatba bele fog szeretni.
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
