Ti emlékeztek még az első szerelmetekre? Az első csókra? Arra, mikor együtt néztétek a csillagokat? Ma már a legtöbben mosolyogva gondolunk vissza ezekre a pillanatokra, és csak fogjuk a fejünket, hogy milyen naivak voltunk. Azonban, mint minden kapcsolatból, az első szerelemből is rengeteget lehet tanulni.

Persze, abban a pillanatban, mikor szakítottatok, úgy éreztétek, hogy teljesen egyedül vagytok, hogy nélküle még annak sincs értelme, hogy kikeljetek az ágyból, és hogy soha többé nem lesztek szerelmesek. Aztán persze ez nem így történt. A tanulság: ilyenkor minden rosszabbnak tűnik, mint amilyen valójában.

Az első nagy szerelem után sokan magukban kezdik keresni a hibákat. „Ha nem vagyok olyan féltékeny,akkor talán…” „Ha nem vitatkozom vele mindig, akkor talán…” Ne gyötörjétek feleslegesen magatokat ezekkel. Egyrészt, ha abban a helyzetben úgy cselekedtetek ahogy, annak megvolt az oka, másrészt pedig mindenki hibázik – most legalább tanultatok belőle.

Forrás:

pixabay.com

Minden szakítás után – főleg az elsőnél – úgy érzitek, valakinek pótolnia kell az űrt, amit Ő maga után hagyott. Ám a legrosszabb, ha máris egy új kapcsolatba ugrotok bele. Hagyjatok egy kis időt magatoknak egyedül, hogy visszataláljatok ahhoz az emberhez, akik valójában vagytok.

Egy fájdalmas szakítást követően jót tesz a környezetváltozás! Utazzatok el, szerezzetek új barátokat, keressetek egy izgalmas munkahelyet! Ma már tudjuk, az új impulzusok segítenek túllépni egy csalódáson.

Az első szerelmét sohasem felejti el teljesen az ember. De ez talán nem is baj. Az életetek fontos része volt egyszer, a múltatokhoz tartozik. Persze, még rengetegszer estek majd szerelembe, de ő mindig is külön helyet fog elfoglalni a szívetekben – és ez így van jól.