Magamról is tudom, az első fél óra a strandon maga a pokol. De tényleg. Nem vagyok hozzászokva, hogy emberek bámulnak, hogy kvázi MINDENEM látszik. Szégyenlős vagyok, na. De íme a nőparák, amin stresszeltek, ha strandolni mentek:

Tökéletes testű csajok és pasik mellé letelepedni nem jó, mert akarva-akaratlanul is hasonlítgatjátok magatokat hozzájuk, az mondjuk más kérdés, hogy egy jó pasitest látványnak nem rossz. Bár szerintem igazából teljesen mindegy, ki van körülöttetek, egy idő után úgyis a pihenésé lesz a főszerep. Egyébként sem látjátok egymást többet.

Túl sápadt a bőrötök, és ebben nem is az a zavaró, hogy nem zárkóztatok fel a többiekhez, hanem hogy nem tudtok beolvadni. Ergo: többen kiszúrnak a túl fehér bőr miatt, ezt meg pont nem akarjátok. Hát igen, ez tényleg ilyen, de ne búsuljatok, megkap majd titeket is a nap.

Azért ez túlzás. De tény, hogy a nők ilyenkor úgy érzik, hogy még a legapróbb hájacska is látványosan reng a derékon, belső combon minden lépésnél. Érzetre, lehet, így tűnik, de túl nagy feneket kerítetek a dolognak: nem reng jobban, mint másé.

Örök para. Hogy feküdjetek úgy, hogy kényelmes legyen. Semmi ne villanjon ki, ne vágjon be. Ki kell tapasztalni, plusz egy bombabiztos, stabil fürdőruha a titka.

A mellméret. Kinek mekkora, és a tiétek mekkora? Komolyan ezen stresszeltek? Ehelyett inkább nézegessétek a vizet, a pasikat és a kék égboltot. Sokkal élvezetesebb látvány, ráadásul tök értelmetlen mások alkata után sóvárogni, a magatokéból hozzátok ki a maximumot, azt szeressétek!

Ti mitől paráztok leginkább a strandon?