A tej örökké az emberiség nagy mumusa lesz, és két táborra osztja az embereket: akik szerint a tej káros, és akik szerint nem.

A szója az elmúlt években nagy népszerűségre tett szert Nyugaton is. De ahogy nőtt a szóját kedvelők tábora, úgy szaporodtak a kritikák is vele kapcsolatban, míg mára eljutottunk oda, hogy azt sem tudjuk: ehetjük-e vagy sem?

A tej étrendünk elengedhetetlen része. Ott van mindenben, a napindító kávéban, a kikapcsolódást nyújtó kakaóban, a nagymama legfinomabb tejespitéjében. Sokaknak azonban a puszta gondolata is fejfájást okoz, mert nélkülözniük kell az étkezési szokásaikból. Ám nem kell csüggedni, elhoztuk a receptet a te(l)jes élethez!

A tej örökké az emberiség nagy mumusa lesz, és két táborra osztja az embereket: akik szerint a tej káros, és akik szerint nem.

Imádtam Jane Austen könyveit bújni. Az írónő makacsságát, stílusát, pökhendiségét imádtam. A Büszkeség és balítélet olvasása után falni kezdtem a könyveit. Megnéztem az összes filmfeldolgozást belőle, és annyira szerettem volna olyan elmés, csipkelődős nő lenni, mint Elizabeth. Éppen ezért hoztam nektek néhány olyan idézetet az írónőtől – aki 240 éve a mai napon született –, amelyet bármikor érdemes újra elővennetek.

Én a tej nagy szerelmese vagyok, imádom a színét, az illatát, az ízét. Még emlékszem, gyermekkoromban a mama nagy edényben hozott a falu másik feléből friss tehéntejet. Akkor beleittam a tetejébe, édes volt, meleg, más illata volt, mint a bolti tejnek.