Sokaknak van rossz élménye az óvodából, amikor arra kényszerítették az óvónénik, hogy akarata ellenére egyen, esetleg erőszakkal tömték belé a nem kívánt ebédet. Ugyan az óvodában ilyen élmény nem ért, vagy szerencsére már nem emlékszem rá, egy másik eset sokkal nagyobb nyomot hagyott bennem, és okozott maradandó károkat.

Lehet utálni vagy szeretni a Valentin-napot, de az ilyen szívmelengető videók láttán azoknak is meglágyul a szíve, akik pokolra kívánják a szerelmesek ünnepét.

Az ovis szerelem az egyik legcukibb dolog, ahogy 3-5 évesen már házasságról beszélnek, és ragaszkodnak egymáshoz a felek, hogy aztán másnap egy maci miatt már a válást fontolgassák. Ám akármilyen édes dolog is a gyerekszerelem, valljuk be, nagyon-nagyon ritka, hogy túlélje a felnövekedést.

Összecsukhatós fémvázas ágyikó, minimedence, és ha jött a kukásautó, mind a kerítésen lógtunk. Nekem ez ugrik be elsőre az óvodás koromból. Óvodai emléke mindenkinek van (részben jó), de szerintem nincs olyan ember, akinek ne lenne legalább egy rossz ezek között. 

Itt a szeptember és bizony sokaknak eljött a kötelezően elkezdett óvoda ideje. Ha a kicsi már járt bölcsibe, a helyzet mindenkinek egyszerűbb, de persze a sok változás miatt akkor is elég nehéz. Ha pedig az elmúlt három évet az anya és a gyerek együtt töltötték, akkor bizony sokszor igaz: az egyik kint sír, a másik bent. Persze az is gyakori, hogy a gyerek egyáltalán nem sír, csak anya (titokban). Erről a lelkileg sokaknak megterhelő időszakról beszélgettünk anyákkal, hogy segítsünk más anyáknak.

Mikor jön el az ideje, hogy tabletet vagy éppen mobiltelefont kapjon a gyerek? Kell-e óvni őket ezektől a mindennapjaink részét képező cuccoktól? Jöjjön egy téma, ami igencsak megosztó gyakorló anyukák körében!

Nem tegnap jártunk oviba, de a leckéket, amiket ott tanultunk, még felnőttkorban is érdemes alkalmazni.

György herceg élete a héten mérföldkőhöz érkezett, ugyanis szerda óta óvodába jár. És mi jut eszünkbe elsőre az oviról? Hát persze, hogy a JEL!