Hogy miért jó, ha valaki pozitív? Mert egyrészt megkönnyíti a saját életét, másrészt nem kergeti az őrületbe a környezetében élőket. Időközönként persze mindenkinek lehetnek rossz napjai, vannak akiknek viszont szinte csak az van, és ránk magyarokra sajnos amúgy is jellemző a pesszimizmus. Az viszont csak rajtunk áll, hogy változtatunk-e ezen. Én megpróbáltam egy hétig, és remélem, így maradok!
„Egészen mostanáig nem volt önbizalmam, valahogy mindig pesszimista voltam. Sokan mondták, hogy ez nem jó dolog, de nem érdekelt, nekem az volt a jó, amit én gondolok, más véleménye nem számított. A barátaim így szerettek, vagyis próbáltak rajta(m) változtatni, de nem jártak sikerrel és hagyták is a dolgot. De egyszer csak minden megváltozott” – kezdi történetét Anna, aki a VOUS vendégszerzői felhívására jelentkezett. A következő sorokban Hancz Annamária írását olvashatjátok.
„Hajlamosak vagyunk előbb meghallani a rosszat, mint a jót” – egy sztereotípia azok közül, amivel a társadalomkutatók előszeretettel jellemeznek minket. A panasz témájú napunk alkalmából összegyűjtöttünk olyan alkotókat, akik nem álltak meg az első nehézségnél panaszkodni, hanem sikerre vitték elképzeléseiket.