A népmeséket vagy a Grimm-meséket felnőtt fejjel olvasva bizony könnyen frászt kaphattok a bennük történő eseményektől. A farkas élve lenyeli Piroskát és a nagymamát, Jancsiékat a boszorka fel akarja hizlalni, hogy aztán megsüsse és megegye őket, Alíz Csodaországa meg inkább egy pszichiátriai zárt osztályra emlékeztet. Biztos, hogy ez kell a gyereknek?

Mit szólnátok, ha a kedvenc sorozatotok – amit ráadásul a humora miatt szerettek – hirtelen ijesztő horrorfilmmé változna? Ez most bizony megtörtént!

Szeretem a borzongást, és kár lenne tagadnom, hogy vonzódom a bizarr dolgokhoz. Szóval, amire más azt mondaná, hogy jesszumpepi, mi ez a borzalom, arra én azt, hogy nahát, ez mi? Nézzük meg közelebbről! Szó sincs róla, hogy pszichopata lennék, bár egy pszichopata is ezt mondaná (hahaha). Nem véletlen, hogy tinédzseréveim elején is imádtam horrorfilmeket nézni. Most pedig hoztam párat, amiktől ti is biztos féltetek gyerekként.

Életemben nem gondoltam rémisztőként a babákra, még azok után sem, hogy megnéztem a gyilkos babáról szóló filmet, a Chuckyt. De most gyertek közelebb, olyat mesélek, hogy a vér is megfagy az ereitekben. Zseblámpa bekapcs.