Hat generációt tartunk jelenleg számon, legalábbis az  1920 után született nemzedékeket 6 generációra osztják a szakemberek. Így ismerünk Veteránokat,  Baby Boom gyermekeket, X,Y korosztályba tartozókat, majd születtek a Z gyerekek és jöttek az Alfák.

Vannak azok a munkahelyek, ahova be kell járni kilencre, ott kell lenni ötig aztán hétvégén pedig lehet pihenni. És vannak azok, ahol a hét minden napjában reggeltől estig szinte mindig talpon kell lenni. Mi ebbe az utóbbiba tartozunk, de nehogy azt higgyétek, hogy most sajnáltatni fogjuk magunkat emiatt! Inkább csak összegyűjtöttük, mik azok, amivel minden hozzánk hasonló azonosulni tud.

Vannak, akik napi nyolc órát dolgoznak, de ez manapság már elég ritka, hiszen sokszor kénytelenek vagyunk hazavinni a munkát. Legtöbbünk tehát túlórázik, de vannak olyanok is, akik önként – és dalolva – vállalják a hosszú műszakokat. Az ő munkájuk ugyanis megköveteli a rugalmasságot, és a hosszú, éjszakába nyúló munkanapokat. Feltettünk öt kérdést öt különböző szakmájú személynek, hogy megtudjuk, hogyan lehet ezt bírni, és hogy mennyire változtatta meg a munkájuk az életük, és hogy milyen hatással van mindez a családi életükre.

A hétvége a pihenésé, buliké, családi programoké, igaz? Kivéve persze, ha ti is azok közé tartoztok, akik szombaton és/vagy vasárnap is dolgoznak, és csak álmodozni tudnak egy teljes, szabad hétvégéről. Ezeket a dolgokat csak ők érthetik meg igazán!