Amikor 18 évesen magunk mögött hagyjuk a közoktatást, azzal a lendülettel reméljük, hogy bizonyos embertípusokat is sikerült végre kizárni az életünkből. Pedig van, ami nem vész el, csak átalakul – erre tökéletes példa a stréberség.

Sok időt töltöttem az utóbbi hónapokban gyerekekkel. Kamaszokkal és kicsikkel is, és rengeteget tanultam tőlük. Pedig gyerekként még a felnőttekre néztünk fel, kerestük azokat, akik idősebbek, mint mi, és mennyire olyanok akartunk lenni! Most viszont arra bátorítalak benneteket, hogy tanuljatok tőlük néhány apró fogást, ami az életeteket is szebbé varázsolja a hétköznapokban.

Biztos ti is egyetértetek, ha azt mondom, gyerekkorban mindenki „nagy” szeretne lenni. Úgy gondolunk a felnőttkorra, mint valami csupa öröm, csupa boldogság dologra, aztán pedig rájövünk, hogy korántsem ez a helyzet. Persze tény, hogy jó pár előnye van – önállóság, hajnalig tartó bulik, szerelem, és még sorolhatnám –, na de mi a helyzet a gyerekkorral?

Nem csak a húszéveseké a világ – tartja a népszerű sláger. Azért van néhány dolog, amit érdemes kipipálnotok a képzeletbeli listátokon, mielőtt még elérnétek a harmadik x-et. Mondom is, melyek ezek!

Világéletemben odavoltam a mesékért és animációkért. Ha ki szeretnék egy kicsit szakadni a hétköznapokból – és otthon tenném a négy fal között –, vagy olvasok, vagy sorozatokat nézek. De még ezeknél is jobban ki tud kapcsolni és magával tud ragadni egy jó kis animációs film. Egy nem létező világ, kedves karakterek, móka és kacagás, színek, formák, zenék. Ezzel nem vagyok egyedül, összegyűjtöttük nektek tehát a szerkesztőség kedvenceit, amikkel ti is hátrahagyhatjátok egy rövid időre a mindennapos nehézségeket, illetve a való világot.