Mindig is csodáltam azokat a lányokat, akiknek a bátorsága nem száll inába a fodrászszékben ülve, akik állandóan meg tudják lepni a környezetüket egy új hajszínnel vagy fazonnal. Azokat, akik hol röviden, hol hosszan viselik a hajkoronájukat, nem okoz számukra álmatlan éjszakákat, bizonytalanságot és lelkiismeret-furdalást egy drasztikus váltás.

Egy könyvben egyszer azt olvastam, hogy senkire sem gyakorolhatunk kétszer első benyomást. Ez a mondat azóta a mottóm lett, és gondosan ügyelek arra, hogy amikor először találkozom valakivel egy sorsdöntő szituációban, akkor azt a képet lássa rólam, amilyet igazán mutatni szeretnék – és ami még fontosabb, amilyen valójában vagyok. Egy állásinterjún a leendő munkaadónk nemcsak azt vizsgálja, hogy hogyan adunk választ a kérdésekre, hanem figyeli a reakcióinkat és a kiállásunkat egyaránt.

A szülői ház pincéje rég elfeledett kincseket rejt. Időről időre lemegyek oda, abban reménykedve, hogy az évekkel ezelőtt bedobozolt ruhák között találok valamit. Bármit, ami ismét divatba jött, és arra vár, hogy kiszabadítsam a kartondobozok fogságából, hogy aztán új értelmet kaphasson egy teljesen új ruhatárban. Egy kísérletező felnőtt ruhatárában, ahol helye van a régi holmiknak – és a legfrissebb trendekből valóknak is. Merthogy e kettő között sokszor nincs is túl nagy különbség.

Utazásaim során mindig nagy érdeklődéssel figyelem a helyiek öltözködését. Egyik kedvenc városom London, ami kimeríthetetlen inspirációt biztosít számomra. Többek között azért szeretem, mert London maga a divat. Friss, dinamikus, élettel teli és lüktető. Az emberek bátrak, és önkifejezésként tekintenek az öltözködésre.

A VOUS divatillusztrátora, Cséfalvay Fanny hétről hétre kápráztat el minket és az olvasókat gyönyörű rajzaival, amikből csak úgy sugárzik a nőiesség. A fiatal illusztrátorral és egyben divattervezővel beszélgettem most nyíló kiállítása kapcsán öltetekről, divatról és arról, hogy mi is pontosan az a bizonyos dramaQueen érzés.