Azt hiszem, mindenkinek van olyan emléke, ami utólag visszagondolva elég hajmeresztő, de életetek egyik mozaikképe lett, ami biztosan benne lesz abban a bizonyos filmben, ami a nagy vég előtt utoljára lepereg.

A tarotban a bolond a belső gyermek szimbóluma, de nem csupán a gondtalan, életvidám, nyitott, játékos és előítéletmentes élet értendő ezalatt. Az a fajta alázatos egyszerűség és belátás is, ami kizárólag a legbölcsebbek sajátja. És az, ami mérhetetlen szabadságot is ad. Ezekre az életben mind szükség van, ezért mi bolondok napján a bolondságot ünnepeljük.

Sokszor túl komolyan vesszük magunkat, sőt, a lakásunk berendezését is. Úgy érezzük, egy-egy vicces, bohókás tárgytól gyerekes hatást keltene az otthonunk. Pedig ez nem igaz. Példaként gondoljatok megint az öltözködésre.

A húszas éveink közepén már elég sokat foglalkozunk a gyerektémával. Én bevallom, tinikoromban azt hittem, mire 24 leszek, már legalább férjnél leszek és erősen rajta leszek a babaprojekten. Tudjátok, mi valósult meg ebből? Semmi! Mennyire vagyok elkeseredve? Nem igazán. Sőt, egyáltalán nem érzem sürgősnek sem a férjhez menést, sem a babázást.