Egy nemzetközi felmérés szerint Margaret Atwood a nők életét legjobban befolyásoló könyvek íróinak listáján, – a Brontë -nővérek után – a harmadik helyen foglal helyet. Könyveinek fő motívuma a nők helyzete a társadalomban, lélektani erejük megvilágítása illetve az érzelmi elhanyagoltságukból eredő családi és társadalmi okozatok részletes vizsgálata. Rinner Anita, a Kata könyvespolca blog szerzője Margaret Atwood Booker-díjas regényét, A vak bérgyilkost hozta el nektek, avagy Atwood vak bérgyilkosa célba talál.
Az igazságot mindenki másképpen látja, mindenki a saját érdekeinek megfelelően próbálja hajlítani. Elmondani a valóságot kendőzetlenül már csak akkor lehet, amikor történetünk szereplői kihúnytak, már nem bánthatunk senkit, célunk csupán önmagunk elhelyezése a történet folyamában úgy, ahogy ténylegesen részt vettünk benne.
Az írónő számára világszerte az ismertséget A szolgálólány meséje című könyv, illetve az abból készült televíziós sorozat hozta el. Ám hogyha legjelentősebb művét keressük, A vak bérgyilkos méltán kerülhet listánk legfelső szintjére. A vak bérgyilkos című regényében a családi titkokon, testvérféltékenységen túl politikai fondorlatok örvényében jelentős társadalmi feszültségek is kirajzolódnak.
A könyv címe szerintem több, mint jó, egyszerűen zseniális cím. Gondolkodásra késztet, hogy vajon ki is az a “vak bérgyilkos”? Egyáltalán hogyan lehet bérgyilkos, aki vak?
Amikor a mű egészére tekintek, és teljes összefüggéseiben vizsgálom, akkor úgy érzem, hogy a “vak bérgyilkosok” mi magunk, az emberiség vagyunk. Annyira belefeledkezünk a mindennapi rutinunkba, az apró-cseprő teendőinkbe, kicsinyes rivalizálásainkba, kisebb vagy nagyobb gyarló félrelépésünbe az életben, hogy nem látjuk a körülöttünk zajló nagybetűs történelmet, “elmegyünk mellette”, vakon tévelygünk benne.
A cikk folytatását ide kattintva >>> olvashatjátok.
