Míg nálunk a karácsony inkább családi, szilveszter pedig lazább és barátibb ünnep, addig a görögök épp fordítva ünnepelnek: karácsonykor jönnek-mennek, a szilvesztert pedig családi, meghitt környezetben töltik, és éjfél után első dolgik, hogy megvágják az újévi szerencsesütit, a vasilopitát.
A vajas kevert tésztából sütött torta mindig kör vagy kuglóf formájú, a kerek forma a tökéletességet és az egész-séget jelképezi, a sütemény különlegessége, hogy egy – arany – pénzérmét rejtenek el benne. Az új esztendő első perceiben a család közösen vágja fel a sütit, szeletenként hangosan megnevezve minden családtagot, még a távol lévőket is. Akinek a pénzérme jut, annak nagyon szerencsés és sikeres lesz az elkövetkező esztendő. A Szent Bazileusz, 4. századi püspök tiszteletére sütött vasilopita leggyakrabban naranccsal és a nálunk szokatlan mahlebbel készül, ami nem más, mint megtört cseresznyemag belseje, aminek mandulás-marcipános intenzív íze van.
Másik újévi babonájuk a gránátalmához kapcsolódik: a tökéletesség és a tisztaság szimbólumának tartott gyümölcsöt a ház ura a bejárati ajtó előtt erősen földhöz csapja, a kiguruló magok pedig megmutatják, mennyi bőségre számíthat a család az új évben: minél több mag gurul szét, annál gazdagabb időszak jön.
Olvassátok el a cikk folytatását ITT!
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
