Bár az egyetemista életnek megvan a maga varázsa, mégis sokan döntenek úgy, hogy suli mellett diákmunkát vállalnak. Ezeknek pedig a legtöbbször egy funkciója van: elijeszteni minket a munkáktól. De miről is beszélek pontosan?
Telesales
Bunkó emberek, nyomasztó irodák és állandó hangzavar – aki már dolgozott ilyen helyen, tudja, miről beszélek. A legtöbb call center általában vadászik az olcsó munkaerőre, ilyenkor jól jönnek a diákok és a kisnyugdíjasok. A munka maga borzasztóan lélekölő: én pár hónap hívogatás után döntöttem úgy, hogy muszáj lesz egyetemre menni, mert ez így nem élet – pedig nekem még értékesíteni sem kellett.
Hostesskedés
Sokan szeretik, mert viszonylag kevés munkával magas órabér jár. Viszont azt is érdemes számításba venni, hogy sokszor nyolc-tíz órákat kell álldogálni kényelmetlen cipőkben és ruhákban, ráadásul a legbunkóbb emberekhez is mindig jó képet kell vágni.
Éttermi melók
Hacsak nem szakácsnak készültök, valószínűleg nem éppen a legmenőbb helyen kaptok állást, az olajszag és a derékfájás pedig állandó munkatársatok lesz, (ráadásul sokszor még ingyenkaja sincs…). Bár ez a helyzet az utóbbi időben változni látszik: sok gyorsétterem hirdet versenyképes fizetésekkel és béren felüli juttatásokkal.
Éjszakai árufeltöltés
Pár alkalommal jó kis kiegészítés, de hosszútávon elviselhetetlen az állandó éjszakázás. Amikor pedig full kialvatlanul jártok be az előadásra és nem azért, mert előző este buliztatok, az nem éppen a legjobb érzés…
A cég, ahova gyakornoknak mész, de nem vesznek fel
Beáldozod az összes szabadidőd, lelkes vagy, ingyen dolgozol és reménykedsz egy fix állásban – aztán amikor fizetést kérsz, közlik, hogy épp nincs felvétel. Ismerős?
Nektek mi volt a legrosszabb tapasztalatotok?
