Coco Chanelt nők százai idézik nap mint nap a közösségi oldalakon, nevéhez fűződő ruhadarabjait máig előszeretettel akasztjuk le a vállfáról – röviden: valamit nagyon tudott. Hogy mit? Tervezni, ötletelni, valami újat megálmodni és megalkotni. Állítólag neki köszönhetjük a kisfeketét, a csíkos pólót, az ikonikus láncos táskát, az első számozott parfümöt, és még meg annyi mást. De valóban Coco nevét foglalhatjuk imába ezekért a sikerekért? Tévhitek a 20. század legnagyobb divattervezőjéről.
Szívesen olvasgatnátok még Coco Chanelről? Ezeket a cikkeinket ne hagyjátok ki!
Divatba hozta a rövid hajat
Sokan úgy tartják, Chanel nemcsak az öltözködéssel kapcsolatos trendekre hatott, de a frizuraviselet is tőle függött. Számtalan önéletrajzi könyvben és cikkben olvashatjuk, hogy az első világháborúig a hosszú haj volt a nőiesség, a törékenység szimbóluma, majd jött Chanel. A modern, dolgozó nő, aki bebizonyította, hogy rövid hajjal is nő a nő, sőt!
A történet szerint Chanel egy este a párizsi operában rövid hajjal jelent meg, amellyel egy teljesen új hullámot indított el. A rövid haj divatja végigsöpört Európán, egy új korszak vette kezdetét. És bizony hiába tiltakozott a társadalom foggal-körömmel, minden nő rövid, bob frizurát akart és végül viselt is büszkén.
Az igazság: A divat királyaként emlegetett Paul Poiret divattervező 1908-ban gondolt egy nagyot és rövidre vágatta a bemutatóján szereplő modellek frizuráját. A rövid frizura a "mode à la garçonne" elnevezést kapta, ami annyit jelentett: férfias stílus. Ezt a nevet később lecserélték a ma is népszerű bob szóra, ami a férfi Bob névből született, utalva ezzel is a férfias fazonra.
Elsőként dobta el a fűzőt
Coco Chanel számtalan öltetét és inspirációját az első világháborúnak köszönhette. Ez állt akkor is a háttérben, amikor újra kellett gondolnia a női viseletet, a háború idején ugyanis mindenki dolgozott, kemény munka pedig nem végezhető fűzőben. A fűzővel ellátott különleges, finom anyagokból készült ruhák helyét felváltották a dzsörzé és a flanelből készült darabok – ezeket az anyagokat korábban csak férfi fehérneműk készítéséhez használták.
Az igazság: Valójában a rövid haj népszerűségéhez hasonlóan a fűzőtől való elválás is Paul Poiret nevéhez kötődik. A divat királya 1910-ben szabadította meg a gyengébbik nemet a kínzó ruhadarabtól, amikor megalkotta a modern ruha sziluettjét, a derékvonal feljebb került, a kemény fűzőt felváltotta a ruha belsejébe helyezett halcsontos öv.
Megteremtette a kisfeketét
Az örök klasszikus kisfekete ruha, ami lassan százéves múltat tudhat magáénak, mára a női gardrób alapdarabjává vált – köszönhetően Chanelnek. A történet szerint 1926-ban a Vogue-ban jelent meg Chanel rajza a tökéletes kisfeketéről, amit akkor a magazin a T-modellhez hasonlóan Chanel's Ford névre keresztelt. A klasszikus vonalvezetésű, szinte bármilyen alkalomhoz illő ruha minden nőnek szólt, társadalmi rétegtől függetlenül. Chanel tehát egyetlen rajzzal megteremtette az ikonikus ruhát, ami hódító útjára indult és a láthatatlan trónjáról azóta sem sikerült letaszítani.
Az igazság: A kisfeketét Chanel nem megteremtette, hanem divatba hozta. Az alkalmakkor viselt sötét színű ruha ugyanis 1926 előtt is jelen volt. A 19. században a fekete viselet még javában a gyász színének számított. A férjüket gyászoló özvegyeknek minimum négy évig kellett a gyászruhát viselnüik, így kimondhatjuk: Chanel előtt a feketét olyan nők viselték, akik már tiltottnak számítottak a férfiak számára. Emellett egyes divattörténészek szerint az ikonikus kisfekete térhódítása és a Vogue-ban megjelent rajz nemcsak Chanel, de Jean Patou nevéhez is fűződik, akiről bár keveset hallani, szintén egy zseniális tehetséggel megáldott újítónak számított a 20. században.
Gyászruhából ikonikus darab – A kisfekete története
Minden nő szekrényének elengedhetetlen része. Egyszerű, mindenhez illik, és szinte bármilyen alkalomra felvehetjük. Hogy mire gondolok? Hát persze, hogy a kisfeketére! De lássuk, milyen utat is járt be a már több mint 90 éve hódító ruhadarab! A cikk folytatásáért kattintsatok IDE!
