Ezzel el is érkeztünk egy igen megosztó kérdéshez: vásároljunk-e replika divatcikket, vagy sem? Természetesen ez egyén- és pénztárcafüggő, de azért felmerül a kérdés, hogy nem ciki-e replika ruhákban és cipőkben flangálni. Ha nem engedhetjük meg magunknak, akkor gyűjtögessünk, vagy felejtsük el?! Én az utóbbit támogatom! 

Ikonikus bútorok és utódaik – tényleg a csapból is replika folyik?

Be kell látnunk, nincs új a nap alatt. A divat folyton ismétli önmagát, a nagy divatházak darabjait újragondolják a fast fashion márkák, de van, hogy még csak nem is gondolják újra, egy az egyben lekoppintják – persze jóval silányabb minőségben. Nincs ez másképp a dizájn világában sem, ahol az ikonikus, örök életű darabokat dobják újra és újra piacra, jóval kedvezőbb áron – teljesen más cégek. 

Pár éve kezdődött a sportcipőmániám, amikor is azt éreztem, hogy az összes trendi sneakert be kell szereznem. A vágy erős volt, a pénztárcám viszont nem, így én is elcsábultam egy-egy replika cipőre. A hamisítvány megszólalásig hasonlított az eredeti darabhoz – külsőleg.

A márkás cipőknek (általában) megvan az a tulajdonsága, hogy amikor beledugjuk a lábunkat, a menyországban érezzük magunkat. Nos, ezt replika cipő nem tudja: ő nyom, szúr, kemény, nem kényelmes. A replika cipő (az én replika cipőm) egy hónap után kopott, mállott, és elemeire esett szét. Megérte?

Hiába az alacsony ár, a minőség silány volt, még akkor is, ha tényleg eredetinek tűnt, és bár potom összegért vásároltam, nagyjából egy hónapig tudtam viselni. Mégis kit érdekel, ha más eredetinek gondolja, ha az én lábam nyomorog? Azóta inkább gyűjtögetek hónapokig, ha kell, de nem vennék többet replika cipőt. Nem sznobságból, kényelemből. 

Replika ruhát, ékszert, bútort és egyebet még nem vásároltam, érdekelne, hogy azokkal mi a helyzet.