Elég beteg teória született arról, honnan is származik a húsvéti nyúl. Egy reklám szerint a nyúl és a tyúk szerelmének gyümölcse.
„Anyu, miért tojik tojást a húsvéti nyuszi, mikor más nyuszi nem?” – tevődik fel a kérdés oly sok kisgyermekes családban húsvét közeledtével. Egyébként a kérdés teljesen jogos, egy német élelmiszerbolt reklámja nem mindennapi magyarázattal szolgál.
Sztorijuk szerint egy sima nyúl és tyúk (igen, tyúk, mert már tojásérett, semmiképpen nem kakas, mert női arca van) megpillantja egymást egy buliban, egymásba szeretnek, és ahogy annak lennie kell, összeházasodnak, és kicsinyük születik. A kisded látszólag egy nyúl.
Ti küldtétek: ezekkel a tojásokkal vártátok tavaly húsvét reggel a locsolókat
Gyönyörűbbnél gyönyörűbb műalkotásokat küldtetek nekünk, mikor arra kértünk benneteket, mutassátok meg, milyen hímes tojással várjátok a locsolókat idén húsvétkor. Megnyugodtunk, még ha kiveszőben is van az ünnep, ti biztosan életben tartjátok még nagyon-nagyon sokáig.
A cikk ITT folytatódik.
Egy nap az iskolában viszont valami nagyon furcsa történik vele: ijedtében húsvéti tojást tojik. Társai kinevetik, szégyenében világgá szalad. Bujdokol, de egy emberlány megtalálja, s egyszerre világhíres lesz a tojást tojó nyúl, ő a húsvéti nyuszi. Nagyjából ennyi a lényeg.
Tehát a húsvéti nyúl egy tyúk és egy nyúl szerelmének gyümölcse!
A valóság azonban korántsem ez
A Wikipédia szerint a fészekrakás valószínűleg abból vezethető le, hogy a nyugati kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus fajhoz tartozik, amely abban különbözik más nyúlfajoktól, hogy nem üregben él, hanem fészket rak, kicsinyei nyitott szemmel születnek, teste nagyobb és füle hosszabb.
A tojás, ahogy a nyúl is, már az ókor óta termékenységi szimbólum: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napforduló idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották őket.
