Ha ti is azok közé az emberek közé tartoztok, akiknél még egy kaktusz is a túlélésért küzd, és minden akaratotok és próbálkozásotok ellenére sorra pusztulnak ki nálatok a szobanövényeitek, akkor tudom, mi való nektek! A wabi-kusa!
Jó, gondolom, most egy jó páran ilyen fejet vágtok:
Mint ahogyan a neve sugallja, a wabi-kusa egy japán találmány, eredetileg egy agyaggolyó, melybe vízinövényeket és mohákat ültettek, tudom meg Kasi Mátyástól, aki maga is wabi-kusa-készítéssel és akváriumok növényesítésével, dizájnolásával foglalkozik.
Később ezen a néven terjedtek el a különböző kisebb, rendszerint üvegtálakba ültetett, víz feletti formává alakult vízinövény-kompozíciók, és ma már a legtöbb ilyen kis floráriumot wabi-kusának szoktuk nevezni.
Maga a florárium, vagyis az üvegedényben nevelt dísznövények kompozíciója körülbelül a múlt század közepe óta kedvelt dekorációs elem, de maga a japán wabi-kusa stílus csak néhány éve jutott el Európába” – meséli Mátyás, de mutatom, hogyan is néz ki egy wabi-kusa.
Mátyás szerint a már működő wabi-kusák gondozása nagyon egyszerű. „Arra kell nagyon odafigyelni, hogy ne száradjon ki, vagyis a növények gyökerei állandóan vízben álljanak. Ezenkívül ajánlatos napjában többször is permetezni ioncserélt vagy desztillált vízzel, ezzel elkerüljük a rendkívül kellemetlen vízkőfoltokat, és a növényzet is jobban szereti. Néha meg lehet locsolni egy kis tápoldattal is.
Ezek után már csak egy kis kertészkedés marad rátok, szükség esetén az elhalt, cserélődő leveleket érdemes eltávolítani, a nagyon terjeszkedő növényeket pedig egy kis nyírással megfékezni, egyrészt hogy ne nyomja el kevésbé agresszív társait, másrészt a kompozíció megőrizze eredeti formáját, és ne dzsungelesedjen el.”
Kasi Mátyás – aquarium designer, halgazdálkodási szakmérnök
Azaz egy bonsai fához hasonlóan módotok van arra, hogy a növénykompozíciót alakítsátok nyírással. Sőt, ha komolyabb kihívásra vágytok, akár magatok is kialakíthatjátok a wabi-kusátokat. Mátyás szerint kell hozzá egy lehetőleg minél magasabb falú üvegedény, de megfelelhet laposabb is, illetve agyagedényekből, tálakból, vázákból is lehet csodálatos kis kompozíciókat építeni.
Ami nagyon fontos, hogy speciális táptalajra van szükség, ami nem, vagy csak nagyon nehezen rothad be, mi a kimondottan növényes akváriumoknál is használt agyagos táptalajt használjuk.
A másik két fontos kulcselem a nedvesség, és a fény, vagyis ha nem világos helyre kerül, ahol kevés a napfény, kiegészítő világításra van szükség. Ezenkívül már csak a növények kellenek, némi dekorációs elem (sziklák, kövek, fadarabok), illetve egy kis fantázia és kreativitás” – magyarázza a szakember.
Én azért hozzátenném, hogy türelem és némi növényismeret sem árt hozzá.
A kezdeti wabi-kusa ugyanis csenevész még, napok, hetek kellenek hozzá, hogy a kompozíció kialakuljon, a növények elterjeszkedjenek a sziklácskák, ágak között. Ismernetek kell a növények tulajdonságait is:
Így tudjátok ugyanis kiszámítani, hogy néhány hét múlva hogyan is fog kinézni a wabi-kusátok. A wabi-kusa-készítés mesterfokozata az, amikor már az akváriumban nevelitek a növényeket, valóságos víz alatti paradicsomot tudtok így kialakítani. Ez már komoly tervezést, türelmet és szakértelmet igényel, igaz, a látvány magáért beszél. Alább meg is nézhetitek, hogyan készülnek el ezek a csodák!
Apropó, ha ez nektek túl bonyolult és nem nektek való, akkor ezt a mini függőkertet imádni fogjátok!
