Irány Szibéria! Szinte lehetetlen, hogy ne ejtsünk szót a szibériai macskákról. Szerintem sokan közülünk még nem is hallottak erről a fajtáról, pedig ideje megismerni.
Bevallom, vérbeli macskafan vagyok! Épp ezért esik nehezemre elhinni, ha valaki azt mondja, hogy ki nem állhatja őket. Szoktam olyan mondatokat is kapni magyarázatként, hogy mindent szétkarmolnak, szőrben úszik tőlük a lakás, és ami a legszebb: nyávognak.
Kérem szépen, a kutyákat sem hordják le azért, mert éppen ugatnak a postásra. Minden macska más és más még a fajtán belül is, ahogy mi, emberek is különbözőek vagyunk, úgy ez a macskákra is igaz.
Ti hallottatok már például a szibériai macskáról? Nem is csodálkozom, ha a kérdésre nem a válasz, hiszen egy hazánkban igen ritka macskafajtáról beszélünk. Érdekelt a téma, így megkerestem egy hazai szakértőt, pontosabban a Tunguska Tradicionális Szibériai Macskatenyészetet. A tenyészet vezetője, Medgyesi-Tóth Boglár készségesen válaszolt minden kérdésemre.
Lássuk is a medvét, akarom mondani: macskát!
Ha személyiségüket nézzük, akkor melyek azok a tulajdonságok, amik minden szibériai macskában megtalálhatóak?
Ami nagyon jellemző rájuk, az a kiegyensúlyozottság, türelem és a gazdi iránti odaadó szeretet. Sosem tolakodóak, sosem hangoskodnak, de azonnal ott vannak, ha szólítjuk őket. Féltő szeretettel kísérik a gazdit mindenhova a lakásban, ha esetleg beteg, ilyenkor gyakran jönnek oda dorombolni, kedveskedni, és láthatóan figyelmesek az idősekkel, gyermekekkel, betegekkel szemben.
Pár éve nagy szenzáció volt az orosz tévé híradójában, hogy egy szibériai cica egy utcára tett, magára hagyott kisbabát talált, és testével melegítette, míg nem érkezett segítség.
A segítséget is a macska hívta, mert olyan hangosan nyávogott (valóban van egy bajt jelző, hangos nyávogásuk!), hogy egy járókelő rátalált a cicára és a babára, így a kicsit gondjaikba tudták venni, a cica gazdája pedig büszkén nyilatkozott a sajtónak.
Nos, aki nem ismeri ezt a fajtát, azt gondolhatja, hogy ez városi legenda, némi szenzációhajhászással, de mi, szibisek tudjuk, hogy igen, ezt bármelyikünk cicája ugyanígy csinálta volna.
Törődésükkel nemcsak az embereket hanem 'társállataikat' is körbeveszik, dorombolva befekszenek a kutya helyére, és a kutya és cica kölcsönösen mosdatja egymást.
Van gazdim, aki nyuszival, kígyóval, hörcsöggel, teknőssel együtt tart szibériai cicát, nálunk pedig az akváriumi halak, teknősök és kutyák a társállatok.
Ami számomra még különleges, hogy az embert a szibériai macskája valahogy örökbe fogadja és pátyolgatja, semmiképp nincs az embernek az az érzése, hogy a macska a főnök, inkább egyenrangú társként tekint a gazdára (ez is eléggé fajtaspecifikus, mert vannak jóval öntörvényűbb fajták is).
Miben mások, mint mondjuk egy házimacska? Mik az alapvető különbségek?
A szibériai a legtöbb házimacskával ellentétben szereti a vizet, imád labdázni (vízből is visszahozza a labdát), magabiztos és barátságos minden állattal, ami a méretéből is fakad. A szibik lassan nőnek, 5 éves korukra érik el kifejlett méretüket, a nőstények 5-7 kg, a kandúrok 8-9 kg méretűek kifejletten (ivartalanított cicák esetében ez a súly még nagyobb is lehet, hiszen tovább nőnek).
A gondozásukat tekintve macerásnak mondhatóak? Mire kell nagyon odafigyelni náluk?
A cica egészségének alapja az egészséges táplálék, ez alatt szuperprémium minőségű tápot, apróra kockázott csirke- vagy marhahúst, halat és cukormentes, jó minőségű alutasakos eledelt értek. A cicáknak fontos még a rágófű, mely nagy szolgálatot tesz nap mint nap.
Gondozás során a szőrápolás fontos a szőrváltás időszakaiban, azaz tavasz elején és ősszel. Ilyenkor pár hétig érdemes a szőrmennyiségnek megfelelő gyakorisággal (kb. 2 naponta) kifésülni a régi szőrt. Az, hogy a szibériai évszaktól függően szőrt vált, mutatja, hogy milyen fiatal fajta ez, és mennyire természetközeli.
Ezeknek a cicáknak a közeli ősei még valóban a tajgán éltek, és életrevalóságuk, egészségük kikezdhetetlen.
Kiknek ajánlja elsősorban az ilyen fajta cicákat?
A szibériait minden macskabarátnak ajánlom, aki önálló, intelligens és tapintatos társra vágyik.
A fajta különleges jellemzője, hogy macskaallergiások is tarthatják.
Mindez persze függ az allergia mértékétől, valamint attól, hogy valóban macskára vagy esetleg minden állat szőrére allergiás-e az illető. Utóbbi esetben értelemszerűen a szibériai macska sem jelent megoldást. Többek közt én is ezért kezdtem szibériai cicát tartani, mert kialakult nálam is a macskaszőr-allergia, macska nélkül pedig nem tudok élni.
Milyen érzés szibériai cicát tartani? Van-e valamilyen vicces sztorija velük kapcsolatban?
Szibériai macskát tartani igazán vidám dolog, hiszen figyelmes cicánk bármi furát tapasztal, szóvá teszi halk prüntyögéssel.
Ha a teknősnek sikerült kimászni a teleltetéshez használt terráriumból, ha forr a víz a konyhában, vagy akár a nagy játékban-szaladgálásban feldőlt egy csésze tea: bizony jön a cica és szól.
Legbeszédesebb macskánk Feodora, ő a kiscicáit is folyamatos prüntyögéssel-kurrogással irányítja az első időkben, amíg a kicsik nem tanulnak meg közlekedni a lakásban. Valódi nyávogást szinte sosem hallatnak, igazán csendes cicák.
Mennyibe kerül egy ilyen cica?
A cicák ára 90-100 ezer forint, ám minőségtől függően ennél több is lehet.
Tapasztalt már olyat, hogy mondjuk az interneten szibériai macska címszóval árultak cicákat, de azok mégsem ebből a fajtából származtak? Honnan lehet tudni, hogy egy ilyen „hirdetés” kamuszagú, és mit tanácsolna azoknak az embereknek, akik szibériai macskát szeretnének vásárolni, kihez forduljanak?
Hosszú-félhosszú szőrű keverékek szibériaiként eladása bizony idehaza és a környező országokban is előfordul. Aki szibériai macskát szeretne, mindenképpen keressen egy tenyésztői klubban regisztrált tenyésztőt, és tegyen nála személyes látogatást, mielőtt kismacskát vesz vagy előleget fizet.
Ez nem bizalmatlanság, és a tapasztalt profi tenyésztők ezt természetesnek veszik, sőt el is várják, hiszen a tenyésztő is látni szeretné, kire bízza a cicát egy életre.
Mivel ez egy igen ritka fajta, ne csodálkozzunk, ha várni kell pár hónapot, mert épp minden kiscica előre foglalt.
Azon se lepődjünk meg, hogy ha nincsenek tenyésztési terveink, a macskát csak ivartalanítva vagy ivartalanítási kötelezettséggel tudjuk megvenni.
A tenyésztőnél tett látogatás során figyeljünk arra, hogy milyennek találjuk a felnőtt és – ha épp van alom – a kölyök cicákat, illetve arra, hogy a macskák a családban, szabad mozgással, vagy külön macskaszobába zárva élnek – ez utóbbi a cicák szocializálódása szempontjából nem ideális.
A csapzott szőrű, visszahúzódó, váladékos szemű, esetleg hiányos szőrzetű macska látványa szomorú és vészjósló is egyben, ha ilyet tapasztalunk, tartózkodjunk a vásárlástól. Ne higgyük el a kreatív magyarázatokat: „épp most kapott oltást, azért ilyen”, „valamit összeszedhetett az állatorvosnál”, vagy a kedvencem: „most épp fáradt”. Az egészséges macska tiszta, fényes szőrű, mozgékony és barátkozó, ha a cicák nem ilyenek, keressünk más tenyészetet.
Mindenképp érdemes több tenyészetet megkeresni, nézzük meg leendő cicánk szüleit, valamint ragaszkodjunk a törzskönyvhöz.
A származási igazolás nem luxus, hanem a fajtatiszta macska fajtatisztaságát bizonyító irat.
Ne válasszuk el túl korán!
A kiscicák 12 hetes kor előtt nem hagyhatják el a „szülői házat”, hisz a mamacica sok mindent tanítgat nekik, amíg picik, és ezt a tudást egész életükben használni fogják. Ha ehelyett gyorsan elköltöznek az új gazdihoz, ahol még másik cicától sem tanulhatnak, bizony sok dolgot nem fognak tudni, amit egy macskának tudni kell. Felmászni bárhova ösztönből tud a macska, de lejönni a mamájától tanul, és a mama bizony ott áll és prüntyög neki, biztatja, hogy gyere, ne félj.
Fontos, hogy az emberi normákat is elsajátítsák a cicák, a család minden tagjával megtalálják a közös hangot, és érezzék, hogy a szeretet mellett szabályok is vannak.
Nálunk a Tunguska tenyészetben számos dolgot megtanulnak a cicák a családban, gyerekekkel játszani, asztalra nem felugrani, és néhány további tudnivalót a mindennapi élethez. Gazdijaink számára a későbbiekben is mindig elérhetőek vagyunk, ha tanácsra vagy segítségre van szükségük.
Na, ezek után mondja azt nekem valaki, hogy a macskák nem elképesztő lények. Íme a bizonyíték!
