Mi jut eszetekbe, mikor azt olvassátok, angyalhaj? Fodrász, karácsony, szépség, tészta? Ugye nem is lőttem annyira mellé? Pedig az sem lenne meglepő, ha a következő szavakat válaszolnátok rá: ufó, Firenze, földönkívüliek, rejtély. Ahogy azt is tudtam, mi jut eszetekbe elsőként a szóról, úgy azt is, hogy imádjátok a rejtélyeket. A titkok légterébe fogunk most elrepülni!
Gyerekként meglehetősen szkeptikus voltam – csak azt hittem el, amit a két szememmel láttam. Talán ti is ismertek olyan embereket, akik minden olyan jelenséget igaznak gondolnak, amire nincs tudományos cáfolat. Na, nekem csak ilyen osztálytársaim voltak.
Az ufó téma visszatérő vendég volt nálunk. Napokig tudtunk vitázni egy-egy ufóészlelésen, rejtélyes videón. Csaknem az összes – ebben a témában fellelhető – legendát hallottam már. (Ha lenne néhány szabad hetem, könyvet is tudnék írni róluk.) Ezért változott meg számomra az angyalhaj szó jelentése is.
Amikor Firenzére angyalhaj hullott
1954. október 27-én Firenzében a Fiorentina és a Pistoiese csapatai játszottak egymással focimeccset. A második félidő elején azonban váratlanul megállt a labda, és elcsendesült a több mint tízezer embernek helyt adó lelátó.
Nézők, bírók, játékosok mind az eget kezdték figyelni. Valami olyat láttak, amit sem azelőtt, sem azóta nem tapasztaltak.
Az olaszok legendás védője, Ardico Magnini is ott volt aznap a pályán. Amikor megkereste a BBC, így emlékezett vissza: „Mindenre emlékszem, ami történt, a-tól z-ig. Ez a valami úgy nézett ki, mint egy tojás, és nagyon-nagyon lassan mozgott. Mindenki az eget nézte, aztán valami ezüstös fényben csillogó dolog kezdett aláhullani. Teljesen ledöbbentük. Sosem láttunk még ilyet.”
A meccset itt félbe is szakították, senki sem tudott napirendre térni a látvány felett. Egy szurkoló egészen mást nyilatkozott, mint a focista. Ő is állítja, tisztán emlékszik az esetre, ám szerinte nagyon gyorsan mozgott a tárgy, ami leginkább kubai szivarhoz hasonlított.
Ebben az időben mindenki ufókról beszélt. Arról, amit mi átéltünk, megtapasztaltunk. Láttuk őket. Tényleg
– mondta egy másik labdarúgó. Nem csak a stadionban észlelték a jelenséget, több toszkán településen is hasonlóról számoltak be szemtanúk. Az emberek fura, ragadós, pókhálószerű „labdákat” emlegettek, amik az égből hullottak le. A közös a történetben, hogy mind olyan repülő tárgyat láttak közvetlenül előtte, amilyet korábban soha. Ezt nevezték el angyalhajnak.
Az angyalhaj rövid idő alatt el is tűnt, akár a hó. Többen vattához, pókhálóhoz hasonlították, ami érintésre szétmállott.
Természetesen akadtak szép számmal, akik üveggel mintát vettek az anyagból, azzal pedig egyetemi kémikusokhoz siettek. A szakértők kielemezték az anyagot, megállapították, hogy bórból, szilíciumból, kalciumból és magnéziumból áll. Nem radioaktív, kifejezettem ellenálló, ha pedig meggyújtják, elpárolog. Még egyszer azonban nem lehet megvizsgálni, mivel teljesen eltűnik.
Mi az igazság?
Most jön az a rész, amikor a tudósok megfogják a lábatokat, és visszarántanak a földre benneteket. Tudjátok, egyes pókfajok hogyan váltanak élőhelyet? A fiatal egyedek hatalmas hálókat szőnek, amik a levegőben összekapcsolódnak egymással. Ezek segítségével tesznek meg az állatok hatalmas távolságokat elképesztő magasságokban. Ez a mi féltekénken szeptember-október magasságában történik. Na, összeállt a kép?
Igen, a legvalószínűbb, hogy Firenze felett egy méretes pókfelhőt láttak azok, akik aznap focimeccsre indultak. Az angyalhaj pedig csak a fiatal nyolclábúak szuperkönnyű hálója volt. Legalábbis ez a hivatalos álláspont. Akik ott voltak, mai napig állítják, tudják, mit láttak: nem e világi jelenséget.
Ami a szkepticizmusomat illeti, sokat enyhült az elmúlt években. Már elhiszem, hogy van élet a Földön kívül is.
Azt viszont továbbra is kétlem, hogy járt volna itt bárki is, minket leszámítva. Biztosan az a kedvenc hobbijuk, hogy bennünket ijesztgessenek. Ti hisztek bennük? Írjátok meg Facebookon kommentben!
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
