Én nagyon szerettem a Barbie babáimat. Rengeteg volt belőlük – kicsi, nagy, hercegnő, anyuka, menyasszony, és az egyetlen fiú babám, Ken. Őszintén, sosem zavart, hogy Barbie nem reális. Nem éreztem azt, hogy torz képet mutat nekem, nem gondolkoztam azon, hogy irreálisak a testi arányai, de még azon sem, hogy miért nincs belőle más bőrszínű baba. Ennek pedig egyetlen oka volt: a fantázia.
Nem számított, hogy néz ki, azt csináltam belőle, akit csak akartam. Hercegnőt, tanárnőt, anyukát vagy fodrászt – bármi lehetséges volt, nem számítottak a fizikai korlátok.
Az új Barbie-reklám pedig pontosan erre világít rá: a játék közben te magad is az lehetsz, aki csak lenni szeretnél. Szerintem ti is magatokra fogtok ismerni benne!
