Az ízek, a fűszerek felpörgetnek, új dimenziók nyílhatnak számunkra, ahogy a fűszerek hatással vannak szervezetünkre, tudatunkra. Szeretem ezt az érzést. A fahéj és a kardamom az Ezeregyéjszaka meséibe repít, a csilitől Mexikó színes tájait látom, a kakukkfű és zöld társai (rozmaring, oregánó, babérlevél, koriander stb.) a provence-i levendulamezőket idézik.

Repkedhetünk is, jól van ez így. Azonban biztos Nektek is eljött már az a pont, amikor telítődtetek, azt éreztétek, elég. Nem is feltétlenül kell tudni, miért és miből elég, csak jó kiengedni azt a sok valamit. Ilyenkor lehet az étkezéssel segíteni ezt a folyamatot: nemcsak a könnyed emésztésű alapanyagokkal, hanem a fűszerezéssel. Visszatérni az alapokhoz, a sóhoz és a borshoz, és az ételeket önmaguk ízében ízlelni. Talán sokszor nem is a hús ízlik, inkább a fűszerek teszik izgalmassá.

Forrás:

istock

Bár ajánlottunk már Nektek különleges salátaönteteket, most arra buzdítunk, hogy elégedjetek meg az olívaolaj, só és citromlé hármasával, majd fedezzétek fel, milyen ízeket rejtenek zöldségeitek.

A sárgarépa édessége a zeller földízével jól harmonizál, citromkarikával együtt sütve a zeller kesernyés íze el is tűnik. Jó egyveleg lesz. 

A halak íze só, bors és olívaolaj társaságában tűnik elő igazán. A legjobb csirkehúspác a só, bors, citromlé és víz, majd lecsöpögtetve libazsírban, steakszerűen süssétek, így szaftos marad. A házilag termesztett paradicsom valóban nem igényel mást, mint sót, amitől enyhén kiengedi levét, máris finom körete a húsnak – szinte érezni rajta a napfényt, más az állaga és az illata. Komoly felfedezések ezek egy városi lánynak! Érdemes visszatérni, kitekinteni kis világunkból és keresni az igazit, a természetközelit. Nem csak a ruháinkra igaz, hogy az egyszerű a nagyszerű és a kevesebb néha több!