Élő Barbie és élő Ken. Az internet tele van az ideálisnak vélt műanyag figurákkal versenyre kelő, őket példaképnek tekintő és műtétek tucatjait bevállaló zavarodott nőkkel és férfiakkal. Iránban viszont saját babával rukkoltak elő, hogy az ott élő gyermekek egészséges példaképeket lássanak játékaikban.
Sokan a Barbie babákat okolják napjaink kislányainak magukkal szemben támasztott lehetetlen elképzelései, az egyre növekvő számú testkép- és étkezési zavarai, anorexiája miatt. Szó mi szó, a szőke és nádszálvékony baba a nyugati világ nőideáljának szimbólumává vált. Az is igaz viszont, hogy olyan méretekkel, amilyenekkel a műanyag csodanő rendelkezik, nem is lehetne életben maradni.
Barbie-nak a testéhez képest túl nagy a feje, amit a vékony nyaka el sem bírna, pálcikalábai olyan karcsúak, hogy ha azokon sétálni indulna, bizonyosan összeesne. A derekáról pedig már ne is beszéljünk, hiszen az majdhogynem nem is létezik.
A nyugati világ kislányainak mégis ő a szépség megtestesítője, ha nagyok lesznek, pont úgy szeretnének kinézni, mint ő. De nincs ez így rendben, gondolták Iránban, és azonnal elrendelték egy valóságos és az ő ízlésüknek megfelelő baba megalkotását.
A közel-keleti országban sok óvodában és iskolában tilos a gyerekeknek Barbie babával vagy Superman figurával játszani. A „bűnös” nyugati kultúra szimbólumának számító játékok kiváltására megalkották a Dara és Sara névre keresztelt párost, amiből a kirakótól kezdve a kifestőkön át az öltöztetős babákig minden kapható. Sara – mondanom sem kell –, hedzsabot, azaz az egész testét fedő fátylat visel. Amikor Teheránban éltünk, természetesen kislányunk is kapott egy Sara babát és egy focista Darát, amit aztán megörökölt a csak később megszületett kisöccse. A mi Saránk azóta már csak díszként ékesíti a gyerekszoba polcát, a csadorja viszont valamilyen úton-módon elveszett. Hát, nyilván egy magyar gyerek nem érezte szükségesnek játék közben a viselését, így valószínűleg a pincében pihen valamelyik emlékbe elpakolt, mütyürgyűjtő ládácska legalján. Dara, a fiúbaba pedig nem is viselhetne más ruhát, mint focimezt, hiszen az iráni pasiknak (is) a mindene a foci.
Marokkóba költözésünkkor a két babastílus keverékével bővítettük készletünket, vettünk egy Barbie-t csadorban. A nő alakja szuperkarcsú, csak miután muszlim, el van takarva a teste és a haja. A tagadhatatlanul nyugati mintára készült gyerekjáték hosszú, földig érő, fekete kabátkát hord, a haját pedig egy szintén fekete nagy lepel takarja. Mindezek alatt azonban csillogó aranyszállal hímzett, szűk rózsaszín selyemruhát visel, haja pedig vörösre melírozott.
És ha Sarának ott van Dara, akkor csadoros Barbie-nak is kellett egy pár. Nézzétek, hát nem szépek?
