Én szerettem iskolába járni. Jövök is egy közhellyel – „jó fejem volt”, fogékony voltam az újra, ittam a tudást, mint a málnaszörpöt. Nyitott voltam meg kíváncsi. Rengeteget olvastam, de szinte NEM tanultam semmit. Már ami a tanulás hivatalos, otthoni formáját illeti.

Én szerettem iskolába járni. Jövök is egy közhellyel – „jó fejem volt”, fogékony voltam az újra, ittam a tudást, mint a málnaszörpöt. Nyitott voltam meg kíváncsi. Rengeteget olvastam, de szinte NEM tanultam semmit. Már ami a tanulás hivatalos, otthoni formáját illeti.

Ő a tökéletes anyuka: mindig odafigyel a fiára, főz, sütit süt, takarít, beveti az ágyat, bekötözi a horzsolásait, gondoskodik róla, amikor beteg. Kívánni sem lehetne jobbat! Persze, árnyalja a helyzetet, ha a pici fia már elmúlt harminc, és anya nélkül éhezne vagy belehalna egy náthába, mert képtelen magáról gondoskodni. Még kellemetlenebb a helyzet, ha ez a férfi a ti párotok, az említett tyúkanyó pedig az anyósjelölt.

Meghozod a döntést, célokat tűzöl ki. Listát írsz, gyűjtögeted a jó tippeket, recepteket. Újragondolod a konyhapénzt. Piacokat fedezel fel, barátságot kötsz a konyhakerti zöldségeket árusító nénivel. Bújod a netet könnyű, de hatékony edzésmódszerek után. Ki is próbálod azokat. Komolyan gondolod az életmódváltást. Belevágsz. Aztán a családod falat emel, elgáncsol, kinevet.