Itt a felsőoktatási jelentkezés végső határideje, és lassan az egész családot felemészti a feszültség, mert a fiunk nem enged abból, hogy művészeti pályára akar menni. A legjobbat akarom neki, és szeretném támogatni, de a döntésével nem tudok kibékülni. Rossz szülő lennék?

Ha túl vagy már a bűvös 18 éves koron, valószínűleg ismerősek a „hova mész továbbtanulni?”, „mi lesz veled, ha abbahagyod a sulit?” kérdések és a „most már felnőttél, igazán besegíthetnél az anyagiakba itthon!” jellegű mondatok a szüleid szájából. Ebben a korban az ember lánya nem igazán tud ezekre válaszolni, hisz hogyan is tudnánk ilyen fiatalon eldönteni, mivel szeretnénk foglalkozni az elkövetkezendő 40 évben!” – kezdi történetét Laura, aki a VOUS vendégszerzői felhívására jelentkezett. A következő sorokban Nagy Laura írását olvashatjátok. 

„Gyerekkoromban sok minden szerettem volna lenni: énekesnő, színésznő, orvos. Már akkor elkezdtek érdekelni az ázsiai kultúrák és az emberi szervezet is. De sosem volt kiemelten célom a jövőt illetően, mit is fogok majd csinálni.” – kezdi történetét Bettina, aki a VOUS vendégszerzői felhívására jelentkezett. A következő sorokban Feld Bettina írását olvashatjátok a pályaválasztás nehézségeiről.