A részeg és félrészeg pillanatok egyik gyakori beszédtémája volt közöttünk, hogy mi lenne, ha igénybe vennénk egyszerre a ‘hivatásos’ örömlányok szolgáltatásait. Nos, végül meg is tettük, de hamar rájöttünk, hogy nem vagyunk mi akkora fenegyerekek, mint gondoltuk.

A fizetett együttlétekről mindenkinek az örömlányok jutnak eszébe, ám ez korántsem a nők kiváltsága. Időnként hallani férfi eszkortokról, sőt olyanokról is, akik a saját nemükhöz vonzódnak. A jelenség rengeteg kérdés vet fel, amire igyekszünk válaszokat találni.

Mindenek elött tisztázni szeretném, hogy nem tekintem magam örömlánynak. Nem vagyok fent a rosszlányokon, nem adják a számom kézről kézre és nem vetkőzőm felizgult paliknak legénybúcsún. Amit én nyújtok olyan luxus, amit nem tud akárki megfizetni. Nem bérelek közös kéjlakot másik három lánnyal, és nem adják egymásnak a kilincset a kuncsaftok. Én egy nagyon válogatott és szűk ügyfélkörrel dolgozom. Nincs gyors numera vagy SOS francia.