Valahányszor karácsonyi nagybevásárlást tartunk a barátnőimmel, először a ruhákra, majd egymásra nézve nyugtázzuk: majd januárban. Mindketten tudjuk, hogy felesleges karácsony előtt bármit is megvenni, hisz úgyis lesz egy nagymama, aki szívesen ad pénzt, mondván, „vegyél magadnak valami szépet”, vagy úgyis lesz egy L-es pulcsi ajándékba, amit inkább S-esre cserélnénk. Tudván ezeket, ki ne várná az ünnepek utáni leárazásokat? A kérdés már csak annyi: tényleg fontos az eszeveszett vásárlás?
Black Friday. A nap, amiért és amitől Amerika megőrül. Évről évre egyre többen esnek a vásárlási láz áldozatául: nemcsak sérültjei, de halottjai is vannak a hírhedt napnak. Az elszánt tömeget viszont még ez sem tartja vissza attól, hogy részt vegyen a lökdösődésben, tömegnyomorban és órákon át tartó sorban állásban. Hogy mi hajtja őket? Higgyétek el, nem csak a kedvezmények. Eláruljuk, mi van a dolog hátterében!
Beköszöntött az augusztus, ami azt jelenti, hogy sajnos lassan vége van a nyárnak. Ez a szomorú része a cikknek, a vidám pedig az, hogy a leárazások már javában tartanak, érdemes többször körbejárni az üzleteket és betárazni pár alapdarabot jövőre.
Ha a nők meglátják a sale (leánykori nevén: leárazás) feliratot egy üzlet kirakatán, valami megmagyarázhatatlan vonzódást éreznek arra, hogy bemenjenek. És persze nem jövünk ki üres kézzel, hiszen jóárasítva vannak a holmik. Akkor is vásárolunk, ha nincs szükségünk semmire. Aztán ott vannak a pasik, akik akkor is megveszik azt, amire vágynak, ha az baromi drága. Mert kell nekik. De vajon az árakat ki és hogyan találja ki?