Nordic Noir: “A 2010-es évekig a műfajnak nem volt külön neve, északi kriminek vagy skandináv kriminek nevezték. A nordic noir kifejezés a műfaj leírására született. A noir-t mint intézményesült műfaji megnevezést tartalmazza, a nordic pedig a lokalitásra utal. Míg Skandinávia alatt legtöbbször három északi ország együttesét értjük: Dánia, Norvégia és Svédország, addig a nordic kifejelzés már egy nagyobb északi területet foglal magába, az előző három ország mellett Finnországot és Izlandot is. A műfaj színre viszi az adott régió politikai és társadalmi rendszerét, annak hibáit és kritikáit. Ezek a művek amellett, hogy sok lokális jegyet tartalmaznak, transznacionális elemeket is megjelenítenek, így formátumuk újragyártható lesz.

Számomra a mérföldkő és az első képviselője Larsson volt, ezért térek ki rá részletesebben. A trilógiáját ugyan megírta, de egy egész sorozatot képzelt el, melyet már nem fejezhetett be. Ahogy számos követői a nordic noirban, ő is újságíró, oknyomozó riporter volt, munkája során került kapcsolatba olyan történetekkel, melyek könyvének vezérfonalát adták. A szerző idő előtt, 50 évesen halt meg, halála körülményei ugyanolyan rejtélyesek, mint elbeszélései.

A nordic noir, vagyis az északi krimik a mozivásznon is sötét, borús, baljós megjelenésűek, csak rájuk jellemző módon. A szereplők kemény arcvonásainak puszta látványától  is elfelejtjük, hogy valaha nevettünk. Nélkülözik a napfényt, a mosolyt, csak a képi világtól is megfagy az ereinkben a vér, mégis az olvasót és a nézőt annyira magával ragadja, hogy nem tud szabadulni ettől a világtól.

Skandináviáról mindenkinek az egyik, Magyarországon régóta jelen lévő bútoráruház jut az eszébe, esetleg Olof Palme egykori miniszterelnök, aki 1986-ban merénylet áldozata lett. Ennél én is csak egy leheletnyit tudtam többet, de ez csak azért volt lehetséges, mert egyszer volt alkalmam pár napot eltölteni Svédországban édesanyámmal és nagymamámmal. Az utat én szerveztem. Úgy utaztunk, ahogy előtte szoktam, csak a repülőjegyet vettem meg magunknak, minden mást helyben intéztünk. Már a reptérről a helyi busszal indultunk Malmöbe. A helyi étkezdékben ettünk, vonattal utaztunk, megnéztük az Öresund hidat, ami összeköti Dániát Svédországgal.

Az Öresund híd köti össze Dániát Svédországgal

Forrás:

Canva

Akkor még nem tudtam, hogy létezik ez a műfaj. Próbálok párhuzamot vonni a nordic noir és nem a miénk, hanem az északi valóság között, és ordít az összeférhetetlenség. A látszólag rendezett, tökéletes városok és az ott lakó emberekben rejlő kegyetlenség. Vagy lehet, hogy pont ezért születnek ilyen művek. Az állandó ború, sötétség miatt. Az ember ösztönlény, melyet ki kell engedni, szabadjára kell ereszteni. Ha el van nyomva a rendszerszintű rendezettségben, akkor valahol ki kell törnie. Ez lehet az oka? Ezen már sokat gondolkodtam és ezzel bizonyára nem vagyok egyedül.

Nem lehet a műfajról csak általánosságban beszélni, ezért szeretnék pár kedvencet bemutatni.

A könyvet a szerző 10 részesre tervezte, melyből három készült el. Az első kötet a Tetovált Lány, mely méltán lett világsiker. A főszereplő Lisbeth testét tetoválások borítják, a hátán egy összefüggő motívum található. A gyermekkori traumáiból adódó személyisége a vezérfonala a műnek. A másik főszereplő Mikael Blomkvist újságíró, a Millennium nevű újság egyik tulajdonosa.

Az újság olyan cikkeket dolgoz fel, ami nagy port kavar, általában igazságtalan eseményeket dolgoznak fel, vagy hatalmasok tyúkszemére próbálnak rálépni. A történetünk is azzal kezdődik, hogy Mikaelt bepereli az egyik svéd mágnás, Mikaelnek pedig parkolópályára kell állítania magát. 

Az olvasó, néző gyanútlanul találgat, hogy mi történhetett 40 évvel a jelen események előtt, de a valóság ami kezd kirajzolódni, több, mint borzalmas.

Az eredeti svéd-dán-német-norvég thriller 2009-ben került bemutatásra, címe: Män som hatar kvinnor. Még ugyanebben az évben elkészült a két folytatás is: A lány, aki a tűzzel játszik és A kártyavár összedől. A szerencsésebbek, ahogyan én is, láthattuk eredeti svéd hanggal, felirattal, mely jelentősen növeli az élvezeti értékét, egyediségét a filmnek.

A svéd főszereplők, Michael Nyqvist és Noomi Rapace előtt Stieg Larsson története nyitotta meg a kaput a nemzetközi filmes pálya felé. Sajnos Nyqvist 2017-ben 56 éves korában elhunyt, pedig jellegzetes arca, tehetsége sok filmet sikerre juttathatott volna még.

A Tetovált lány híre, népszerűsége elért Hollyvoodba is, elkészült Daniel Craig főszereplésével az amerikai változat, ugyanezzel a címmel. A film megosztó, mert – ahogy véleményem szerint sem – nem vetekedhet a svéd változattal, de önálló filmként, ha elvonatkoztatunk a nordic noirtól, akkor nagyon jó krimi.

A dán thriller szintén több részes, egy nyomozó páros, Carl Morck és Assad főszereplésével. Tökéletesen összeillenek, Carlnak az arca tele olyan ráncokkal, melyek folyamatos, mélyenszántó gondolatokról tanúskodnak, egy mosoly nem hagyja el a száját. Eközben Assad próbálja ellensúlyozni társa személyiségét saját vallása és életigenlése segítségével.

Az első rész a Nyomtalanul, majd a Fácángyilkosok, Palackposta, végül a 64-es betegnapló következik. Én az utolsó részt láttam először – mindegyik külön is megállja a helyét, de érdemes sorban haladni, mindegyik hibátlan.

Carl és Assad egy étkezdében ülnek egymással szemben az asztalnál. Carlnak szigorú a tekintete, Assadén látszódnak az érzelmek. A pár mondat, amit váltanak egymással, nem árulja el, hogy mi történik éppen. Öt munkatársként együtt töltött év után kell Carlnak ajánló szavakat mondania Assadról, ami nem sikerül neki. Carl hideg, tárgyilagos, érzelemmentes, Assad pedig nem érti, hogy Carlnak miért nem jelentettek semmit a közös élmények. A Q-ügyosztály filmjei a millennium trilógiához hasonlóan a kanapéhoz szögeznek, izgalmasak, meghökkentőek, az események mögött sokkal több van, mint amit az elején sejtesz.

Svéd-dán thriller sorozat. A film címét és főszerepét a személyes élményeim között már említett Öresund híd adja, ami a két országot köti össze. Szintén két nyomozó a karakterpáros, az egyik a dán a másik a svéd rendőrségtől. Tökéletesen hozza a nordic noir jellegzetességeit. Emellett nyomon követhetjük a szereplők személyiségfejlődését, mely során végig izgulunk az események láncolatában. Kritikusok egy része a legjobb skandináv kriminek, mások összességében a nagy kalapból a legjobb sorozatnak nevezik. Kihagyhatatlan.
 
Az idő előrehaladtával egyre több és több nordic noir krimiből fogyaszthatunk. A Gyilkosság (The Killing), Peremvidék, vagy az izlandi A Valhalla gyilkosságok csak néhány a számtalan kínálatból Nem biztos, hogy mindegyik ugyanolyan erővel hat, mint az első, vagy az, amelyik a legjobban tetszik, de a baljós hangulat és feszültség megteremtésében mindegyik jeleskedik.

 
Tóth Rózsa tollából.

A A rendszerszintű rendezettségben kirajzolódó borzalom, ami a kanapéhoz szögez – ez a nordic noir, az északi krimi bejegyzés először Vous-én jelent meg.

Forrás:

Wikipedia

Az Alphabet Killer egy amerikai sorozatgyilkos, aki a New York államban található Rochesterben 1971 és 1973 között három 10 és 11 év közötti fiatal lányt is megtámadott. Szexuálisan bántalmazta, majd megfojtotta őket. A gyilkost nem tudták azonosítani, ezért a megnevezésénél abból a tényből indultak ki, hogy minden áldozatának vezetékneve és keresztneve ugyanazzal a betűvel kezdődött. Carmen Colon, Wanda Walkowicz és Michelle Maenza, akiknek holttestét olyan településeken találták meg, amelyeknek az első betűje megegyezett az áldozatok monogramjával. Colonra ugyanis Chiliben, Walkowiczra Websterben és Maenzára Macedonban leltek rá.

Feltételezik a gyilkosról, hogy iskolában vagy más olyan helyen dolgozhatott, ahol hozzáférése volt az áldozatok adataihoz. Több száz embert hallgattak ki az üggyel kapcsolatban, de a gyilkost sosem fogták el. Egy ember került a nyomozók érdeklődésének középpontjába, miután 1974. január 1-jén megpróbált megerőszakolni egy lányt egy garázsban. A rendőrség közbeavatkozott, de a gyanúsított, Dennis Termini elfutott, majd főbe lőtte magát.

Évtizedekig ő maradt az egyetlen gyanúsított, míg 2007-ben egy DNS-vizsgálattal nem bizonyították ártatlanságát.

Arról a névről, hogy Jack the Ripper, magyarul Hasfelmetsző Jack nyilván mindenki hallott. Nos, Jack the Stripper, vagyis Vetkőztető Jack pont az előbb említett gyilkos nevének elferdítésével kapta a becenevét. Az 1964 és 1965 között elkövetett úgynevezett londoni „pucér” gyilkosságokat hajtotta végre, amelyek során több nőt is megölt.

Gyilkosságait egy városi legenda szerint meglehetősen különös módon, orális szex közben hajtotta végre, péniszével fullasztva meg az örömlányokat. Majd a gyilkosságok egyszer csak abbamaradtak, de a rendőrség sosem tudta felderíteni a gyilkos kilétét.

Egy feltételezés szerint ez a sorozatgyilkos egy olyan fiatalember lehetett, aki körülbelül akkor lett öngyilkos, amikor a gyilkosságok abbamaradtak. Bár sohasem találtak olyan tárgyi bizonyítékokat, amelyek alapján egyértelműen ki lehetett volna jelenteni, hogy biztosan ő volt a gyilkos.

A zodiákus gyilkos az 1960-as években tevékenykedett Észak-Karolinában, és a személyazonossága mindmáig ismeretlen. Áldozatai között voltak fiatal lányok és párok, akiket késsel vagy fegyverrel gyilkolt meg. Sosem erőszakolta meg őket, és állítása szerint összesen 37 gyilkosságot követett el.

Ezekben a levelekben mindig olyan részleteket közölt a gyilkosságokról, amelyek egyértelművé tették, hogy ő volt az elkövető. A rendőröknek rengetegszer utalgatott arra, hogy sosem fogják elkapni, hiszen többször is a gyilkosság helyszínéről jelentette be gyilkosságait, majd azon mulatott, hogy a rendőrök elhajtottak mellette.

Emellett rengeteg követeléssel is előállt, például az újságoktól azt várta el, hogy a titkosírással írt levelét a címlapon közöljék, különben egész hétvégén át tartó mészárlást fog rendezni. Másik levelében azt állította, azért öl embereket, hogy a paradicsomban legyenek szolgálói, ezért minél több embert szeretne meggyilkolni.

Annyi viszont kiderült, hogy skizofrénnek tettette magát, illetve az is, hogy kétkezes, vagyis ugyanúgy használja a jobb és a bal kezét. Ebből és a skizofrénia tettetéséből, valamint a folyamatos beteg játékaiból a rendőrök arra a következtetésre jutottak, hogy kimagaslóan intelligens elkövetővel állnak szemben. Bár az ügyben majdnem 2500 gyanúsítottat hallgattak ki, a zodiákus gyilkost mégsem sikerült elkapni azóta sem.

A A jó forgatókönyv ehhez képest semmi! – 3 sorozatgyilkos, akit sosem kaptak el bejegyzés először Vous-én jelent meg.

Bár ilyenkor kulcsfontosságú a detektív személyének élvezetessége, az első részben még nem a rendőrségi nyomozók voltak célkeresztben, sokkal inkább a gyanúsítottak és a szálloda alkalmazottai. (Hacsak nincs átfedés a kettő között!) Így még nem tudhatjuk, mekkorát dob majd az ő személyük a későbbi részeken.

Egy halom felkapott influenszer érkezik a szállodába, akiknek mind van valami rejtegetni valója.

Forrás:

RTL KLUB

A Drága örökösök és a Keresztanyu után az alkotóktól senki nem várt magas szintű, kifinomult humort, mély karakterdrámákat és körömrágós bűntényt.  Valószínűleg Hámori Barbarának nem is volt célja, csupán szórakoztatni akarta a nagyközönséget, de azért pár dolog kicsit szemet szúr mégis. Az egy dolog, hogy széles közönségnek gyártanak kikapcsolódást, de azért velük sem kéne mindent megetetni.

A történet szerint a Like-díj ünnepi átadást a Hotel Margaretben tartják, mert a szállodaigazgató kislánya ezt kapja apukájától a 18. születésnapjára. (Ami kicsit furcsa, hogy egy lány a barátai nélkül egy csapat „hírességgel” ünnepelné inkább a szülinapját, de hát ilyen világot élünk.) Szóval, egy halom felkapott influenszer érkezik a szállodába, akiknek mind van valami rejtegeti valója, amit a díj legnagyobb várományosa, Hackman (Miller Dávid)  le akar leplezni. A hírességeken kívül pár gyanús alak is érkezik a rendezvényre dolgozni, így nem is csoda, hogy hamarosan megtörténik a tragédia: az eredményhirdetés pillanatában Hackmant lelövik egy konfettiágyúval, és kómába esik.  (Ami üdítő pillanat, tekintve, hogy Miller Dávid nem a legerősebb színésze a csapatnak, azonban szomorú, mert csak kómába esik, szóval még simán visszahozhatják.)

A krimi erős kijelentés, tekintettel, hogy még egy darab hullánk sincs az első rész végére.

Forrás:

RTL KLUB

A szereplők között akadnak kellemes meglepetések, akik hozzák az elvárt szintet, ilyen például Epres Attila, Murányi Tünde, Kocsis Judit, Balázs Andi, Mészáros Máté, Szabó Simon és Ötvös András. Sőt, kíváncsian várom, hogy a későbbiekben mit kezdenek Bede-Fazekas Szabolccsal vagy Szabó Zsófival. Remélem, minnél több játékidőt kapnak.

A sorozat egyik nagy hibája, legalábbis a nyitórész alapján, hogy rengeteg játékidőt kapnak az influenszerek, akiket sokszor túl is játszanak, igazi ripacskodás, amit láthattunk. Valószínűleg a készítők az idősebb korosztály által elvárt klisének akarták a karaktereket megfeleltetni, plusz a megformálóik sem annyira kiemelkedőek, mint a mellékszereplők sorát bővítő színészek. 

Ahogy az írók elképzelik a mai internetes tartalomgyártókat, vagy ahogy inkább elképzelik, hogy az emberek, hogyan látják őket, annyira sablonos, mint ahogyan régen a bugyuta hollywoodi színésznőket karikírozták ki a filmekben. A csillogáson túl sekélyesek, buták és elviselhetetlenek. Hiszen manapság az a menő, ha rajtuk nevetünk, hiszen Józsi bácsi ki se tudja mondani, hogy influenszer, nem is igazi munka az, biztosan csak bazári majmok csinálják, a hülye fiatalok meg értelmetlenül rajonganak.

A csillogáson túl sekélyesek, buták és elviselhetetlenek.

Forrás:

RTL KLUB

Félreértés ne essék, nem akarok én senkit megvédeni, de ugyan olyan unalmas klisék ezek, mintha azon nevetnénk, hogy a takarítónők átkutatják a vendégek cuccait, és magukra fújják, amit találnak, a dundi recepciós lány bedől a sármos hírességnek, amikor az ki akar tőle csalni egy szobakulcsot, hiszen egyértelmű, hogy neki ilyen lány tuti nem jön be. Vagy a a szállodaszemélyzet két gurulós asztalt nem tud jól egymás mellé tolni, annyira ügyefogyottak, a munkásember tapló módon beszél a vezetőséggel, a szálloda menedzser lenézően szakszavakat használ, hogy érzékeltesse  a munkással a különbséget közöttük…. VÁRJUNK CSAK! Hiszen ez mind ebben a sorozatban történt.

Persze, egy hosszú nap után lehet valaki csak arra vágyik, hogy a napfényes Tihanyban játszódó vér egyszerű humorral operáló, közkincsnek tekinthető előítéleteken kacarásszon. Nem zavarják a mesterkélt párbeszédek, hogy minden hasznos infót pár mondatba belesűrítsenek, hogy értsük az alapszituációt, sem a kellemetlenül túljátszott karaktereket, amelyek a drámaszakkörös időket elevenítik fel.

Nézhetőnek nézhető a sorozat, a cselekménynek jót tett volna, ha inkább egy feszesebb tempójú filmet készítenek belőle, egy könnyed, nyári krimivígjátékot. Bár a krimi tényleg erős kijelentés, tekintettel, hogy még egy darab hullánk sincs, a nagy merénylet után is csak egy kómába esett áldozatunk van. Reméljük, hogy később bepörögnek az események, és hullanak majd a rossz színészek, mint a legyek!

A Az influenszerek sekélyesek, tényleg ezen kéne nevetnünk? – Hotel Margaret bejegyzés először Vous-én jelent meg.

Vidal – Az önéletrajz

Forrás:

Alexandra

Amikor elkezdtem olvasni Vidal Sassoon önéletrajzát, olyan címszavakon kívül semmit sem tudtam róla, mint a bubifrizura vagy a „Wash and Go”, pedig a 20. század egyik legnagyobb zsenijéről van szó. Két évvel a halála előtt, 2010-ben jelent meg önéletrajza, amelyet idén az Alexandra Kiadó magyarul is megjelentet Vidal – Az önéletrajz címmel. Ez az öntörvényű, a szabályokra és előírásokra fittyet hányó férfi lázadó focista lett volna, ha nincs mellette imádott édesanyja. Mert bizony „vannak dolgok, amiket csak egy anya tudhat”. Élete első munkahelyén – egy gyárban, ahol a légierő számára készítettek kesztyűket – már ollóval dolgozott. Később ez az eszköz lett ujjai meghosszabbítása.

Már tanulóévei kezdetén belefáradt mindenbe, amit akkor a frizura jelentett: a vastag lakkrétegbe, a kőkemény berakásokba, amik „megfosztották a viselésükre kárhoztatott nőket minden szexualitásuktól és vonzerejüktől”. Viszont tudta, ahhoz, hogy megalkossa a fejében élő álomfrizurát és művészi szintre emelje a fodrászatot, rengeteget kell tanulnia.

26 évesen nyitotta élete első szalonját, miután már megjárta a csatamezőt az első arab–izraeli háborúban. Szenvedélyesen ragaszkodott a víziójához, hogy megváltoztatja a frizurákat. Amíg be nem futott, ő volt az őrült fodrász, akinél nem lehetett tupíroztatni, tépni, lakkozni. Aztán egyszer csak az őrültből zseni lett – ehhez azonban kellett neki jó néhány év és három nő, akik így vagy úgy, de segítettek neki. Vagy azért, mert maguk is lázadók voltak, vagy azért, mert szépségük aláhúzta azt, amit Vidal Sassoon megálmodott.

Az ötvenes évek végén a fiatalok fellázadtak a múlt és a hagyományok ellen az egész világon. Nem akartak olyanok lenni, mint a szüleik. Nagy-Britanniában volt talán a leghangosabb a dühöngő fiatalság, amelynek vezetői művészek, zenészek és divattervezők voltak. Mary Quant az egész világot felrázta a miniszoknya elterjesztésével, de nemcsak a szoknya lett rövidke nála, hanem a haja is. Sassoon így idézi fel könyvében az első találkozást a parányi nővel, aki nem lehetett több negyvenöt kilónál.

„Elbűvölő arca volt, tökéletes csontozata, és nagyon kedves, gyengéd modora. Amikor megkérdeztem, milyen frizurát szeretne, csak ennyit mondott:
– Önre bízom. Ön tudja, mit kell tennie.

Pompás, fényes, sötét haja volt. Hátul feljebb nyírtam bubifrizuráját, elöl pedig hagytam, hogy dinamikusan előrehulljon. Aztán a frufrujának kezdtem neki, hosszúra hagytam, hogy épphogy kilásson alóla. Olyan izgatott voltam, hogy Mary haját vághatom! Ám a kegyelemdöfést nem az adta meg, amit reméltem. Szokásomhoz híven körültáncoltam a székét, egyik kezemben ollóval, a másikban fésűvel, amikor véletlenül megböktem a fülét az ollómmal. Vérezni kezdett. Alexander odahajolt, és szarkasztikusan annyit kérdezett:
– Ezért pluszt számol fel?
Miközben papír zsebkendővel elállítottuk a vérzést, Mary megkérdezte, hogy elvállalnám-e a következő bemutatóját.”

Forrás:

iStock,Wikimedia

Bár karrierje kezdete óta tudta, mit szeretne, saját bevallása szerint csak 1963-ban érte el azt a fordulópontot, amire a kezdetek kezdete óta várt. Akkor teremtette meg A Frizurát, amelyről már nemcsak ő tudta, hogy forradalmi, hanem az egész világ felfigyelt rá. Kellett ehhez egy csodaszép, éppen felkapott, tökéletes arcú színésznő is, amilyenről Sassoon mindig is álmodott. „Megláttam Nancyt, és földbe gyökerezett a lábam. Még sosem láttam ilyen tökéletesen gyönyörű arcot, melyet fénylő, hollófekete hajsátor keretezett, és azt hiszem, legalább fél percig csak bámultam” – írja önéletrajzi könyvében. Nem értette, hogyan beszélték rá a színésznőt arra, hogy megszabaduljon egy méter hajtól, de onnantól kezdve, hogy a kezébe vette, nem volt kérdés, hogy csoda történik.

„Minden fodrászt felhívtam az emeletre, hogy megnézzék a frizurát. Tapintani lehetett az izgalmat. Rogernek is mondtam előző este, hogy Nancy jön ma be, és ő is átugrott a Grosvenor House-ból. Abban a pillanatban, ahogy szemrevételezte Nancy haját, a nyakamba ugrott. Ránéztem, és láttam, hogy széles mosoly sugárzik az arcán. Azonnal tudtam, hogy valami nagyon különleges dolog történik. (…) Ő csak nézte magát a tükörben, és a fejét rázta. Nem tudtam, tetszik-e neki vagy sem, de a csontjaimban éreztem, hogy ha egyszer Terence lefotózza, és nyomtatásban örökíti meg, ez lehet a klasszikus bubifrizura – mindörökre. És pontosan így is történt.”

Forrás:

iStock,Wikimedia

Igen, igen, a Vogue egyik legismertebb stylistja, akit még azok is ismernek lángvörös, szénabála frizurájáról, akiknek nem sok közük van a divathoz, valamikor modellként kezdte pályafutását. Vidal kivételes szépségnek írta le, akiben rengeteg lehetőséget látott, de csak egyet szeretett volna megvalósítani rajta: a nem sokkal korábban kikísérletezett ötpontos hajvágást.

„Magasan ülő arccsontja tökéletes volt a súlyos frufruhoz, mely egészen a fülcimpáig lekanyarodott, itt alkotva meg az első két pontot, majd a három hátsó csúcs a természetes hajvonalát követve született meg. Eltökéltem, hogy egészében véve is olyan megjelenést varázsolok, amilyet még senki sem látott. (…)

Clare az egyik képnek két oldalt is adott a Vogue-ban – a teljes közepét. Az ötpontos vágás pedig Grace Coddingtont a nemzetközi modellek közé repítette. Nagyon büszke pillanat volt. Még mindig a valaha általam megalkotott legjobb frizurának tartom – a geometrikus fazon legtisztább, legklasszikusabb formájában. Tízévnyi keresgélés, tapogatózás és szárnypróbálgatás után jutottam el idáig.”

Még több izgalmas történetet Vidal Sassoon életéről és a hajvágás történetéről a Vidal Sassoon: Vidal – Az önéletrajz című könyvben olvashattok.

Forrás:

iStock,Wikimedia

Van, ami nem változik

„Azokban az időkben a nők sokszor a legújabb filmcsillag fotójával állítottak be – akivel sokszor semmiféle hasonlóságot sem mutattak –, és az ő frizuráját akarták lemásoltatni. Ekkor figyelmeztettem őket, hogy egyáltalán nem hasonlítanak rá.

Elmagyaráztam, hogy a hajnak az arc csontozatához kell idomulnia, valamint a kuncsaft alkatához is. Arra kértem őket, hogy álljanak fel, nézzenek a tükörbe, és pontosan elmagyaráztam, hogy mit fogok csinálni. A fénykép pedig a kukában landolt, hacsak a kuncsaft nem akarta hazavinni.

Többnyire elértem a célom, de azokra, akiket nem tudtam meggyőzni, mindig várt odalent egy taxi, amely olyan szalonba szállította őket, ahol boldogan teljesítették óhajaikat.”

A Olyan frizurát vágott, amilyet még senki sem látott – 3 nő, 3 haj Vidal Sassoon életéből bejegyzés először Vous-én jelent meg.

A sokak által ismert A lány a vonaton szerzőjének tavaly megjelent új regénye szintén fordulatokban gazdag történet. Paula Hawkins A víz mélyén című könyve letehetetlen olvasmány. Története az emberi természetről, a múlt kísértéséről és a rég eltemetett titkok újra felbukkanásáról szól.

B. A. Paris Zárt ajtók mögött című pszichológiai thrillere bevezet a házasság és a párkapcsolatok felszín alatti világába. Jack és Grace történetén keresztül megismerhetitek, milyen titkok rejtőznek a nyilvánosság előtt felhőtlenül boldognak mutatott párkapcsolatuk mögött.

Még több könyv

• Regények, amelyek formáltak bennünket – könyvajánló tőlünk nektek
• 8 letehetetlen téli könyv utazáshoz, ingázáshoz
• 5 könyv, amit olvassatok el a 30. szülinapotok előtt!
• A top 10 könyv, amit magammal vinnék, ha világgá mennék

A Letehetetlen könyvek a hétvégi kikapcsolódáshoz bejegyzés először Vous-én jelent meg.

A Blanchard család élete eső látásra tündérmesébe illik, ám  ha közelebbről megnézzük, inkább egy valódi rémálomhoz hasonlít. Gyermekmolesztálás, mentális betegség, tiltott szerelem és végül egy brutális anyagyilkosság jelenik meg az igaz történetben. A sokkoló részletek bepillanást engednek a fiatal lány elméjébe és szenvedéseibe.

Forrás:

youtube.com

Legendás történet egy férfiről, akit ártatlanul börtönöztek be, majd ítélek el, a korrupt igazságszolgáltatásnak hála. Minden krimirajongó számára kötelező!

Forrás:

Miramax films

American Crime Story: The People vs. O.J. Simpson

A bűnügyi sorozat első évada O.J. Simpson amerikai focista ügyével foglalkozik, akit exfelesége és annak új párja meggyilkolásával gyanúsítottak 1994-ben. Az eset hatalmas nyilvánosságot kapott, nem véletlen, hogy gyakran az évszázad perének emlegetik, mely végül a vádak ejtésével végződött. A tavaly készült sorozat azonban új szemszögből tárja fel a történteket, eddig soha nem látott összefüggésekre bukkanva!

Ha olvastok híreket, akkor valószínűleg előttetek sem ismeretlen az amstetteni vérfertőzési ügy, amely borzalmas részleteivel együtt 2008-ban látott napvilágot. A dokumentumfilm Josef Fritzl szörnyű tettéről szól, aki bántalmazta, megerőszakolta, és 24 éven keresztül egy pincében tartotta fogva lányát, miután kényszerítette, hogy gyermekeket szüljön neki. 

Forrás:

youtube.com

A Netflixnek mindig is volt érzéke az izgalmas történetekhez, így most is ösztöntösen megragadták a sztorit, ami nagy reményekkel kecsegtet. Amanda Knox rejtélyes ügye látszólag egyszerű: egy fiatal lányt elítélnek a szobatársa meggyilkolásáért. Ám még mindig számtalan homályos folt található az ügy körül, ezeknek az eloszlatására vállalkozik ez a film. Vajon egy ártatlanul szenvedő nőről van szó, vagy egy pszichopata gyilkosról? 

A Steven Avery életét bemutató dokumentumfilm egyszerűnek tűnik, ám annál érthetetlenebb a végkifejlet: egy férfit ártatlanul börtönöznek be, majd szabadulása után pert indít az őt gyanúsítók ellen. Ám itt még nem ér véget a sztori, ugyanis ezután ismét börtönben találja magát, a vád pedig ezúttal gyilkosság…

Forrás:

Netflix

Három évtized, három gyilkosság és rengeteg bizonyíték. Robert Durst esete talán egyike a legérdekesebb amerikai bűnügyeknek. Egy milliárdos üzletember áll a középpontjában, akit felesége és két barátja meggyilkosával gyanúsítanak, mégis szabadlábon van. A filmben többek között ő maga is nyilatkozik az esetről.

Az izgalmas dokumentumsorozat egy '60-as években elkövetett apácagyilkosságról szól, akinek gyilkosát soha nem találták meg. Joggal felmerülhet a kérdés, hogy hogyan kerülhetett elő az ügy napjainkban, ám nem lőjük le a poént, legyen elég annyi: egy nem is olyan régi szexuális zaklatással foglalkozó eset illetve egy középiskolai lelkész is szerepet játszik benne…

Forrás:

Netflix

Beware The Slenderman

Internetes horrorsztorinak indult, ám nagyon is valóságos lett Slenderman karaktere, aki számtalan rejtélyes esethez kapcsolható. Bár nincs egységes teória vele kapcsolatban, az közös, hogy a bennünk rejlő zsigeri félelemmel kapcsolható össze az alakja. Épp ezért, nem véletlen, hogy gyilkossági eset is kapcsolható hozzá. A HBO filmje két 12 éves lányról szól, akik 3 éve megkéselték egy harmadik társukat, állításuk szerint a Slenderman parancsainak engedelmeskedve. Csak kevésen múlt, hogy nem tragédiával végződött a hátborzongató eset.

Forrás:

Netflix

A Hátborzongató halálesetek és rejtélyes bűntények – 9 dokumentumfilm, ami látnotok kell bejegyzés először Vous-én jelent meg.

Forrás:

Wikipedia

Az Alphabet Killer egy amerikai sorozatgyilkos, aki a New York államban található Rochesterben 1971 és 1973 között három 10 és 11 év közötti fiatal lányt is megtámadott. Szexuálisan bántalmazta, majd megfojtotta őket. A gyilkost nem tudták azonosítani, ezért a megnevezésénél abból a tényből indultak ki, hogy minden áldozatának vezetékneve és keresztneve ugyanazzal a betűvel kezdődött. Carmen Colon, Wanda Walkowicz és Michelle Maenza, akiknek holttestét olyan településeken találták meg, amelyeknek az első betűje megegyezett az áldozatok monogramjával. Colonra ugyanis Chiliben, Walkowiczra Websterben és Maenzára Macedonban leltek rá.

Feltételezik a gyilkosról, hogy iskolában vagy más olyan helyen dolgozhatott, ahol hozzáférése volt az áldozatok adataihoz. Több száz embert hallgattak ki az üggyel kapcsolatban, de a gyilkost sosem fogták el. Egy ember került a nyomozók érdeklődésének középpontjába, miután 1974. január 1-jén megpróbált megerőszakolni egy lányt egy garázsban. A rendőrség közbeavatkozott, de a gyanúsított, Dennis Termini elfutott, majd főbe lőtte magát.

Évtizedekig ő maradt az egyetlen gyanúsított, míg 2007-ben egy DNS-vizsgálattal nem bizonyították ártatlanságát.

Arról a névről, hogy Jack the Ripper, magyarul Hasfelmetsző Jack nyilván mindenki hallott. Nos, Jack the Stripper, vagyis Vetkőztető Jack pont az előbb említett gyilkos nevének elferdítésével kapta a becenevét. Az 1964 és 1965 között elkövetett úgynevezett londoni „pucér” gyilkosságokat hajtotta végre, amelyek során több nőt is megölt.

Gyilkosságait egy városi legenda szerint meglehetősen különös módon, orális szex közben hajtotta végre, péniszével fullasztva meg az örömlányokat. Majd a gyilkosságok egyszer csak abbamaradtak, de a rendőrség sosem tudta felderíteni a gyilkos kilétét.

Egy feltételezés szerint ez a sorozatgyilkos egy olyan fiatalember lehetett, aki körülbelül akkor lett öngyilkos, amikor a gyilkosságok abbamaradtak. Bár sohasem találtak olyan tárgyi bizonyítékokat, amelyek alapján egyértelműen ki lehetett volna jelenteni, hogy biztosan ő volt a gyilkos.

A zodiákus gyilkos az 1960-as években tevékenykedett Észak-Karolinában, és a személyazonossága mindmáig ismeretlen. Áldozatai között voltak fiatal lányok és párok, akiket késsel vagy fegyverrel gyilkolt meg. Sosem erőszakolta meg őket, és állítása szerint összesen 37 gyilkosságot követett el.

Ezekben a levelekben mindig olyan részleteket közölt a gyilkosságokról, amelyek egyértelművé tették, hogy ő volt az elkövető. A rendőröknek rengetegszer utalgatott arra, hogy sosem fogják elkapni, hiszen többször is a gyilkosság helyszínéről jelentette be gyilkosságait, majd azon mulatott, hogy a rendőrök elhajtottak mellette.

Emellett rengeteg követeléssel is előállt, például az újságoktól azt várta el, hogy a titkosírással írt levelét a címlapon közöljék, különben egész hétvégén át tartó mészárlást fog rendezni. Másik levelében azt állította, azért öl embereket, hogy a paradicsomban legyenek szolgálói, ezért minél több embert szeretne meggyilkolni.

Annyi viszont kiderült, hogy skizofrénnek tettette magát, illetve az is, hogy kétkezes, vagyis ugyanúgy használja a jobb és a bal kezét. Ebből és a skizofrénia tettetéséből, valamint a folyamatos beteg játékaiból a rendőrök arra a következtetésre jutottak, hogy kimagaslóan intelligens elkövetővel állnak szemben. Bár az ügyben majdnem 2500 gyanúsítottat hallgattak ki, a zodiákus gyilkost mégsem sikerült elkapni azóta sem.

A A jó forgatókönyv ehhez képest semmi! – 3 sorozatgyilkos, akit sosem kaptak el bejegyzés először Vous-én jelent meg.

Más feltételezések szerint csak elrejtőzött a nő, hogy valamiféle együttérzést vagy féltést csikarjon ki felé érzéketlennek mutatkozó férjéből. Sokáig ez utóbbi bizonyult a legelfogadhatóbb megoldásnak, hiszen mint később kiderült, az írónő álnéven egy vidéki fogadóban szállt meg, állítólag a keze ügyében voltak azok a napilapok is, amelyek címlapon foglalkoztak eltűnésével, mégis 11 napon keresztül egyszerűen nem adott életjelet magáról.

Európa Kiadó

A nyomozásba egyébként a rendőrség Christie két híres kollégáját is bevonta, így esett, hogy a híres Sherlock Holmes szülőatyja, Sir Arthur Conan Doyle, valamint Dorothy L. Sayers, a Lord Peter Wimsey kalandjait kieszelő írónő is tevékeny részese lett Agatha felkutatásának. Természetesen minden eredmény nélkül.

Az írónő később sem adott magyarázatot titokzatos eltűnésére, és ez még több kérdést vetett fel.

Most azonban egy orvos-történész, Andrew Norman kutatásai alapján már szinte biztosan állítható, hogy nem volt szándékosság az írónő eltűnése mögött, és nem véletlenül nem szolgált elfogadható magyarázattal később sem Agatha a eltűnésére.

Úgy tűnik, hogy a hűtlen férj által meggyötört, egyébként is rendkívül érzékeny idegrendszerrel megáldott írónő napokig egy fuga nevezetű, pszichogén amnéziába esett. Ez az amnézia egy olyan formája, amelyet nem előz meg fizikai trauma (nem éri baleset az agyat, nincs sérülés), csupán a lélek védekezik ilyen módon a számára feldolgozhatatlan eseményekkel szemben.

Az egyik a globális amnézia, ilyenkor minden önéletrajzi adat elveszik, valamint elveszik a self és az identitás is. Szinte törlődik a személyiség. Ezt nevezik fuga állapotnak. Időtartama néhány órától néhány napig tart, és eltelik egy kis idő, mire a beteg egyáltalán ráébred, hogy valami baj van, hogy amnézia lépett fel.

Forrás:

AFP

Másik típusa az esetspecifikus amnézia, ez balesetek áldozatainál vagy nagy katasztrófák túlélőinél gyakori, esetleg olyan személyeknél, akiket súlyosan bántalmaztak, például megerőszakoltak: az eseményt egyszerűen elrejti az agy, míg az emlékezet más területei maradéktalanul jól működnek. Az illető tisztában van önmagával, helyben és időben orientált, de az eseményt és az eseménnyel kapcsolatos információkat homály fedi. Például nem tudja, hogy került a traumatizáló esemény helyszínére, azt végképp nem tudja felidézni, ki bántotta, vagy milyen sérüléseket szerzett, és milyen módon.

Egyébként az írónő alig másfél évvel a titokzatos eset után elvált hűtlen férjétől, és felségül ment Sir Max Mallowan régészhez, akivel számos régészeti feltáráson vett részt. Nem esett többé amnéziába, sőt, régészeti tapasztalatait több krimijében is kiválóan kamatoztatta.

A Amikor az amnézia nem csak a szappanoperák olcsó fordulata – Hova tűnt Agatha Christie 11 napra? bejegyzés először Vous-én jelent meg.