Ha ma legszívesebben sírva kuporodnátok össze a lakás valamelyik sarkában, vagy úgy érzitek, a világvége lehet csak annál rosszabb, mint ami most történik veletek, akkor Claire Wineland történetét meg kell ismernetek.

Régebben ódzkodtam a halál gondolatától, féltem tőle, nyomasztott, és szinte kétségbe ejtett, hogy egy nap már nem leszek. Nem mondom, hogy mára teljesen kibékültem vele, de tény, hogy már nem izzad a tenyerem, nincsenek átvirrasztott éjszakáim, sem pedig pánikrohamaim miatta.

A 18 éves Paige Hunter a tinédzserek átlagos életét éli az angliai Sunderland városában. Valami miatt azonban mégsem átlagos ez a lány, szívügyének tekinti ugyanis, hogy emberéleteket mentsen.

Hiába tudunk egyre többet és többet a halálról, mégsem tudunk róla mindent, és ez a megismerhetetlenség izgalmas misztikumként lengi körül a témát. Vajon mi történik velünk a halálunk pillanatában? És mi lesz utána? Vajon visszafordítható-e a halál?

Carrie Fisher, mindenki Leia hercegnője egyike azoknak a legendás színészeknek, akik túl korán hagytak el minket. Az utolsó találkozásról Carrie testvére, Todd megható részlettel emlékezik meg új könyvében.

Ahogyan navigálunk a mindennapjainkban, nagyon nehéz kiszűrni, hogy mi valójában fontos, és mi tűnik csak átmenetileg érdekesnek és jelentőségteljesnek. Rengeteg időt vesztegetünk azzal, hogy rossz munkahelyeken maradunk, benne ragadunk egy rossz kapcsolatban, vagy olyan dolgokra pazaroljuk a mindennapjainkat, amelyekre egyáltalán nem éri meg. Segíthet egy kicsit tisztán látni az, ha tudjuk, hogy a legtöbb ember mit bán meg az életében akkor, amikor tudja, hogy már az utolsó napjait éli.

Elhunyt (ekkor, ennyi, évesen, itt, így) Törőcsik Mari, akit az egész ország gyászol, a színésznő haláláig aktív volt. 

Elhunyt (ekkor, ennyi, évesen, itt, így) Bálint György, akit a legtöbben Bálint gazdaként ismertek és egy ország hallgatott a kertészeti tanácsaira.