Már Budapest repedezett járdáin is láthatunk színes festéseket, sőt jópofa tűzfalfestményekből sincs hiány fővárosunkban, de ez még mindig nem elég. Színes zebráknak is örülnénk. Madridban tudják a tutit.
Kipróbáltam egy igazi pasis munkát: egy órára szobafestőnek álltam
Szobafestő és mázoló. Lefogadom, ha ezt kimondom, szinte kivétel nélkül mindenkinek egy férfi ugrik be, aki létrán állva festegeti a szobát. Na de miért ne dolgozhatna festőként egy nő? Miért ne dolgozhatnék festőként én? És ez nem csak költői kérdés, élesben is feltettem egy kedves festő ismerősömnek, Zolinak, aki éppen az albérletünk falait próbálja széppé varázsolni.
A barna haj szerintem áldás és átok. Gyönyörű szín, de egy idő után unalmas lehet, és ha világosabb hajat szeretnétek, akkor kész rémálom, mire eléritek a kívánt árnyalatot... Ám végre megvan a megoldás, és nem álom többé a szivárvány színeiben pompázó frizura a sötétebb hajúak számára sem!
A PaintCocktail csapata szerint festeni bárki tud – de vajon tényleg így van? Kipróbáltuk!
Amikor Munkácsy életrajzát, az Aranyecsetet olvastam, nagyon szerettem volna festő lenni. Mindig is vágyakozva néztem azokat, akikbe szorult annyi tehetség, hogy gyönyörű képeket fessenek, amit utána még ki is tehetnek a saját falukra. Sosem voltam kimondottan festőtehetség. Általánosban rengeteg időt töltöttem iskola után kézműves foglalkozásokon, de egyvalamit biztosan ki tudtam jelenteni: nem tudok festeni. Aztán jött a PaintCocktail, és bebizonyította az ellenkezőjét.
Ahol a gyógyszerek nem segítenek, a művészetterápia hatékony lehet
A művészet kimozdít, a katarzis felszabadít. A festéssel papírra kerülő érzésekkel szembesülni tudunk, ami után könnyebb beszélni róluk, ráadásul ami egyszer kikerült, azt könnyebb kint is tartani. A művészetterápia segítségével megszabadulhatunk elakadásainktól, és elindulhatunk a gyógyulás útján.