Míg Pán Péter történetében az Elveszett Fiúk bandájának fiktív kalandjait ismerhetjük meg Sohaországban, addig a Pán Péter Hadműveletben részt vevő gyerekeket nem elvesztették szüleik, hanem maguk küldték őket Kubából Amerikába. Két év alatt 14 000 kiskorú szállt le Miami repterén úgy, hogy sokukat semmilyen rokon vagy ismerős nem várta a szabadság országában. De vajon miért mondtak le róluk szüleik, és mi történt velük később?

Kuba már gyerekként elragadta a fantáziámat. Amíg a gyönyörű narancsért és banánért sokszor kígyózó sorokban várakoztunk – már ha egyáltalán kapható volt –, addig a kubaiak zöld narancsát többnyire mindig be lehetett szerezni. Kicsit zöldebb volt, kicsit kevésbé volt édes, de legalább volt. Aztán amikor az egyik osztálytársam szülei eljutottak Kubába, ahogy az onnan hozott szuveníreket, a pálmafás, hófehér homokú tengerparti képeket nézegettük, valami elindult bennem. Kuba maga lett az egzotikum szinonimája a fejemben.